98594. lajstromszámú szabadalom • Könyvek és füzetek kiképzése a lapozás higiénikussá tételére és megkönnyítésére

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98594. — XIII/b. OSZTÁLY. Könyvek és füzetek kiképzése a lapozás higiénikussá tételére és megkönnyítésére. Aschner István technikus Budapest. A bejelentés napja 1929. évi március hó 13-ika. A könyvek és füzetek használatánál meglehetősen, elharapódzott, higiénikus szempontból kifogásolandó szokás a megnyálazott ujjakkal való lapozás, mely 5 ezenkívül a könyvek és füzetek lapjainak széleit vagy sarkait rongálja is. A találmány teljesen kiküszöböli e hátrányt, továbbá a lapok gyűrését és általában véve teljesen biztossá, gyorssá és köny-0 nyűvé teszi a lapozást azáltal, hogy az esetleg kisebb-nagyobb mértékben egy máshoz tapadt lapoknak gyors és biztos elválását eredményezi. Ezzel elkerüljük a bármely könyv vagy füzet folyamatos 5 olvasása vagy más használata közben a dupla vagy többszörös lapozással járó, kellemetlenül érezhető értelmetlenséget és időpazarlást, mely elsősorban a gyakori, ismételt kikereséssel egybekötött 0 használatú könyveknél (kézikönyveknél, szótáraknál, lexikonoknál, stb.) fokozott mértékben érezhető fáradságot, sőt a szellemi munkát rendkívül károsan befolyásoló bosszúságot okoz, annál is in 5 kább, mert pl. szótárak használatánál ugyanazon betűhöz tartozó lapok között igen gyakori előre- és visszalapozás szükséges. Mindezen kellemetlenségeket, energia- és időpazarlást a találmány arány-0 lag egyszerű eszközökkel teljesen megszünteti. A találmány lényege abban van, hogy a könyv vagy füzet mindegyik lapjának a fűzési oldallal szembenlevő széle (a kéa 5 egyik ujjának, célszerűen a hüvelykujjnak végét átbocsátó) pl. félköralakú bevágással van ellátva, ahol is bármelyik lap bevágása a következő lap bevágása hoz képest eltoltan van elrendezve. E ki képzés és elrendezés folytán a nyitoti 40 könyv bármelyik, éppen elolvasott vagy megtekintett (jobboldali) lapjának bevá gásába helyezett ujjunkat, célszerűen jobb kezünk hüvelykujját, e bevágáson át mindig közvetlenül felfektethetjük a kö- 45 vetkező lapra, amikor is ennek pl. a következő néhány lappal vagy következő lapcsomóval együttes átfogása, illetve aláfogása és csekély léhajlítása mellett, mely egyébként a lapozások célszerűbb módja- 50 nál szokásos, a lapozandó könyv- vagy füzetlap minden körülmények között nyomban elválik a könyvnek alatta levő részétől. Az egymásra következő lapok bevágá 55 sainak említett viszonylagos eltolása tetszőleges rendszerességgel vagy rendszertelenül is foganatosítható. A fontos csak az, hogy bármelyik lap bevágásához ké pest a következő lap bevágása egyáltalán 60 el legyen tolva, mert ha azok teljesen fednék egymást, akkor nem lehetne ujjunk végét a lapozandó könyv- vagy fii zetlap bevágásán át a közvetlenül következő lapra ráfektetni. A találmány cél- 65 szerű megoldási alakjánál azonban áttekinthetőbb és egyszerűbb előállítás kedvéért az elrendezés olyan, hogy minden második lap bevágása, tehát egyfelől az összes párosszámú lapok bevágásai és 70 másfelől az összes páratlan számú lapok bevágásai egy vonalba esnek anélkül, hogy egybefolyó csatornaszerű mélyedés* vagy hornyot alkotnának, mert bármelyik lap bevágása és a rákövetkező má- 75 sodik lap bevágása közé a közöttük levő lapnak bevágásnélküli részlete esik. Ily módon a könyv vagy füzet készítése köz-