98571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helytálló képek mozgóképszerű bemutatásáre előttük tovamozgó nézőknek
Megjelent 1939. évi november hó 15 -é n . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98571. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás helytálló képek mozgóképszerű bemutatására előttük tovamozgó nézőknek. Dr. Gyenes Ernő gyermekorvos Budapest. A bejelentés napja 1928. évi május hó 30-ika. Jelenleg csak olyan mozgóképszerű bemutatásokat ismernek, melyeknél mozgó élőlények vagy tárgyak egyes fázisképeinek mechanikusan mozgatott sorát veze-5 tik el a nyugvó néző szemei előtt. A jelen találmány olyan eljárásra vonatkozik, mely, ellentétben ezzel, egymásután elrendezett nyugvó (helytálló) fázisképek mozgóképszerű bemutatását le-0 hetővé tenni van hivatva az ezen fázisképek előtt tovamozgó nézőknek. Ennek az eljárásnak célja, hogy magát, a személyeknek vagy járműveknek haladó mozgását lehessen felhasználni arra, hogy e .5 személyeknek vagy e járműveken ülőknek ilyen, az út, illetve a járművek pályája mentén helytállóan elrendezett, a legkülönbözőbb fajtájú fázisképeket szórakoztatás, oktatás, vagy reklám stb. cél-10 jából, mozgóképszerűen megjelentetve, bemutassunk. Ez az eljárás, mely önmagában véve a régen ismeretes, stroboskopikus elvnek ugyancsak eddig ismeretlen megfordítását képezi, ugyanúgy, mint 15 ez, a szemben a fénybenyomás időtartamán alapszik és lényegileg abból áll, hogy a mozgóképszerűen bemutatandó képek, a gyalogos útjának, ill. a jármű pályájának mentén, egymástól pontosan meg-10 határozott, olyan távolságban, mely távolságok a gyalogos, ill. a jármű átlagos sebessége, a szemben a fénybenyomás időtartama (tudvalevőleg ] /7 -ed másodperc) és a képeknek az úttól vagy a pá-S5 lyától, ill. a néző szemétől való távolsága közt fennálló összefüggésekből adódnak ki, egymásután vannak elrendezve és az e képek előtt akár gyalogosan, akár valamely járművön tovamozgó nézőnek egyenként, egymásután, az előttük való 40 elmozgás pillanatában, egy-egy rövid időtartamon át, mely időtartam azonban csak oly rövidre van megszabva, hogy a szem a képbenyomást éppen még felfoghassa, átmenetileg láthatóvá tétetnek. 45 A bemutatandó képeknek ezen, átmenetileg való, láthatóvá tétele a jelen eljárásnak lényeges részét képezi és önmagában véve ismeretes eszközökkel, a legkülönbözőbb módon foganatosítható, 50 azonban az egyes foganatosítási módok, önmagukban véve, magának a találmánynak lényege szempontjából, nem bírnak fontossággal és ez okból valamennyi különböző lehetőségnek felsorolása a talál- 55 mány jelen leírásának keretében, sem nem szükséges, sein nem lehetséges. Az alábbiakban tehát ezen foganatosítási módoknak csak legfőbbjeit vázoljuk az idemellékelt vázlatos rajz alapján. 60 Lehet pl., amint ezt az 1. ábra felülnézetben mutatja, az egyes, (a) helytálló képek előtt, függélyes, hasítékszerű (c) nyílásokkal bíró, helytálló (b) ernyőket elrendezni, melyeknek ezen nyílásain ke- 65 resztül az (a) képek, úgy a gyorsan tovahaladó személyeknek, mint az (e) járműveken tovamozgó nézőknek (az (e) jármű (d) ablakaiból) átmenetileg láthatókká lesznek. Ez a foganatosítási mód 70 pl. olyan esetekben jöhet tekintetbe, amidőn a képek, nappali vagy mesterséges f'ény segélyével, folytonosan meg vannak világítva, midőn tehát pl. nagy vasúti vagy közúti vasúti kocsik vagy egyéb (e) 75 járművek (f) falak, palánkok, kerítések, terep- vagy bevágáslejtők, alagútfalak stb. mentén haladnak tova, melyeken az
