98565. lajstromszámú szabadalom • Redőzőgép

- 2 -remenetének szélső pontja egy a hengerek közelében levő fix ponton van; ennélfogva a hátramenet szélső pontja fog változni, amikor arról van szó, hogy a fésűk 5 járatát a létesítendő redők szélességének megfelelően kell változtatni. A hátramenet szélső pontjának ezen változó helyzete következtében kénytelenek voltunk eddigelé konstruktív okokból a fésűk járatát vál-10 toztató készüléket a fésűknek a hengerek felé való előmenetének végén működtetni. Ebből következik, hogy, amikor a gép egy redősorozat utolsó (a, o, b) redőjét képezte, a fésűk járatát változtató készüléket 15 abban a pillanatban működtetjük, amikor a fésiik a hengerek közelében vannak, úgyhogy ettől a pillanattól kezdve a gep már be van állítva arra, hogy az új sorozat redőit alkossa. Ha arról van szó, hogy 20 az eddiginél nagyobb szélességű redőket állítsunk elő, akkor a legutóbb képezett (a, o, b) redő, (b, al) visszahajtása (lásd 2. ábrát) nem fog többé megfelelni annak az (a, o, b) redőnek, hanem a következő (al 25 ol, bl) redőnek. A redősorozat utolsó redőjének ezen túlnagy visszahajtása zavaró benyomást kelt két egymásra következő különböző redősorozat között. A jelen találmány szerinti eljárással el-30 kerülhetjük ezt a hátrányt olykép, hogy a lésük járatát változtató szerkezetet a fésűk hátramenetének végén működtetjük, vagyis akkor, amikor ezek a gép benge reitől eltávolodott helyzetben vannak. 35 Ebben az esetben, amikor egy sorozat utolsó (a, o, b) redője állíttatott elő (3. ábra) a fésiik visszatérésükkor a normális (b, al) visszahajtást fogják létesíteni és csak a fésűk hátramenetének végén fogjuk 40 a fésűk járatát változtató szerkezetet működtetni olykép, hogy a gép csak akkor lesz új redők előállítására beállítva, amikor a megelőző sorozat utolsó redőjének visszahajtása létrejött. 45 A feltüntetett példáknál feltételeztük azt, hogy a visszahajtások mindegyike egyenlő legyen a megfelelő redővel, de önként értetődik, hogy a visszahajtások ahelyett, hogy pontosan egyenlők lennének 50 a redők szélességével, ezen redők szélességével arányosak is lehetnek, amint azt az ismert gépekkel lehetséges is elérni. A 4. ábra egy ismert típusú redőzőgépei mutat, amely olyan berendezéssel van el-55 látva, amely a fentebb leírt eljárás megvalósítását teszi lehetővé. Az (1) kocsi, amely a felső (2) és az alsó (3) fésűt hordja, két végével forgathatóan támaszkodik az (5) csúszkák (4) tengelyeire, mely csúszkák a gép (7) vázának (6) réseiben 60 vezettetnek. A (1) kocsi előre-hátra menő mozgást végez, miközben a felső (8) és alsó (9) hengerekhez közeledik, vagy ezektől távolodik, még pedig két, a gépváz kétoldalán elrendezett és a (11) forgás tengelye 65 körül lengő (10) emelőkar segélyével. Ezek a karok egyrészt az (5) csúszkákkal vannak összekötve és másrészt egy (12) görgőben végződnek, amely a gép (15) főtengelye körül forgó (14) tárcsa (13) hornya- 70 ban vezettetik. A (15) tengely minden fordulatánál a fésűket hordozó (1) kocsi tudvalevőleg a (14) tárcsa és a (10) kar segélyével egy teljes járatot végez, vagyis egy előmenetet a hengerek felé és egy hátra- 75 menetet a hengerektől távolodva. Mint fentebb említettük, a fésűk előmenetüknél a szövetet önmagára összehajtogatnák egy redőt képezve, míg a hátramenetnél a hengerek elfordulnak, iigyhogy magukkal so AŰszik a szövetet, valamint az épen létesített redőt. A hengerek elforgatására bármelv ismert szerkezet szolgálhat, pl. a feltüntetett gépnél egy (16) rúd, amely egyrészt az (5) csúszkák egyikéhez, másrészt 85 egy (18) fixpont körül lengő (17) karhoz csatlakozik. Ez a (17) kar viszont beállítható módon össze van kötve egy (19) rúd tévén egy (21) szektor (20) csuklópontjával, mely szektor az alsó (9) henger körül so leng. E szektoron van egy az alsó (9) hen ger tengelyére felékelt (23) kilincskerékkel kapcsoló (22) kilincs. A fésűk előmeneténél a (16) rúd a (17) lengőkart az óramutató iránvával ellenkező értelemben for- 95 gatja el, úgyhogy a (19) rúd a (22) kilincset visszatolja, amely ekkor a (23) kilincskerék fogain csúszik. A fésűk hátrameneténél a (17) emelő viszont az óramutatóval azonos értelemben fordul el és 10C magával viszi a (22) kilincset, úgyhogy az elforgatja a (23) kilincskereket és vele az egymással összefüggő (8) és (9) hengereket. A redők szélességének változtatására a 10E (11) lengési tengely ismert módon a (10) emelőkar mentén elcsúsztatható; pl. azáltal, hogy azt a (11) lengésitengelyt egy a (24) emelő által hordozott csúszkán rendezzük el. amely (24) kar maga a gép vá- 11c zán elrendezett (25) fixpont körül lenghet. Belátható, hogy az (5) csúszkák és az (1) kocsi mozgásának mérve a (11) lengési tengelynek a (10) kar mentén való helyzetétől függ és a redők nagysága fokozatosan csökkenni fog abban a mértékben, amint ez a (11) lengési tengely közeledni fog az (5) csúszkákhoz.