98558. lajstromszámú szabadalom • Berendezés közös füstgázelvezető csatornához kaocsolt több égetőkaamrával bíró égetőkemencékhez, különösen körkemencékhez a féadt hőnek ekőnyösen szárítási célokra való hasznosítására

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98558. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Berendezés közös füstgázelvezető csatornához kapcsolt több égetőkamrával bíró égetőkemencékhez, különösen körkemencékhez a fáradt hőnek előnyösen szárítási célokra való hasznosítására. Bohn Mihály téglagyáros Békéscsaba. A bejelentés napja 1929. évi január hó 14-ike. A találmány előnyösen körkemence gyanánt kiképezett égetőkemencékben a fáradt hőnek, pl. szárítási célokra való hasznosítására szolgáló berendezésre vo-5 natkozik. A jelzett célra szolgáló ismert berende­zések a fáradt hőnek csak korlátolt mér­tékű hasznosítását teszik lehetővé, ezen­kívül pedig nehézséggel jár a fáradt hő-10 nek az egyes égetőkamrákból a különböző szárítási kamrákba való irányítása, il­letve elvezetése is. Az ismert berendezések hátrányait a találmány értelmében azáltal küszöböl-15 jük ki, hogy egyrészt az egyes égetőkam­rák boltozatában zárószerv esetleges köz­beiktatásával lígy az összes égetőkamrák, mint pedig az összes szárítókamrák szá­mára közös légcsatornához csatlakozó 20 csatornákat képezünk ki, melyek az illető égetőkamra fáradt hőjének elvezetésére szolgálnak, másrészt pedig ventilátor vagy exhaustor számára való, szállítható tartót alkalmazunk, mely az említett csa-25 tornák bármelyikébe beilleszthető, úgy­hogy az említett tartó által hordott ven­tilátor vagy exhaustor segélyével a he­vített levegőt az égetőkamrák bármelyi kéből közvetlenül kiszivathatja és azt a 30 közös légcsatorna közvetítésével a szárító­kamrák bármelyikébe szállíthatjuk, il­letve irányíthatjuk. Ily módon a teljes kemence összes kamrái számára csak egy ventilátorra vagy exhaustorra van szük 35 ség és ez mindenkor a legkedvezőbb munkafeltételek mellett dolgozik. A találmányt részletesebben a rajzon ábrázolt foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra a találmány szerint kiképezett 40 körkemence vázlatos, fél keresztmet­szete. A 2. ábra egy részlet nagyobb léptékű függőleges metszete. (a) jelöli az ismert égetőkamrákat, me- 45 lyek pl. a (c) boltozatban kiképezett (b) tüzelőnyíláson át a (d) térből fűthetők. A füstgázoknak az égetőkamrákból való elvezetésére az ismert (f) csatornák szol­gálnak, melyek az (fl) zárószerv közbe- 50> iktatásával a (g) füstcsatornába torkol­nak, amelyből a füstgázok a rajzon egy­szerűség kedvéért fel nem tüntetett kür­tőbe távoznak. A találmány értelmében minden egyes 55. (a) égetőkamra (c) boltozatának belső ol­dalán egy-egy (x) hőlégelvezetőcsatorna van kiképezve. Ezen (x) csatornák a (h) oszlopzatban kiképezett, görbe (xl) csa tornatoldatok útján a körkemence teljes 60-belső kerületén körülfutó (i) légcsatorná­hoz csatlakoznak, mely légcsatorna úgy az összes (a) égetőkamrák, mint pedig az összes (o) szárítókamrák számára is közös és felső oldalán az egyes (o) száritókam- 65-rák előtt egy-egy (i2) zárószervvel van ellátva, melynek nyitása által a meleg levegő az (i) légcsatornából a szükség szerint az (o) szárítókamrák bármelyi­kébe irányítható. 70 Az égetésnek valamely (a) égetőkam­rában való befejezése után a meleg leve­gőt (z) ventilátor vagy exhaustor segé­lyével szívjuk ki, illetve nyomjuk be az

Next

/
Oldalképek
Tartalom