98554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony égési anyagok elégetésére

Megjelent 1939. évi november hó 3-án

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98554. SZÁM. — TI/c. OSZTÁLY. Eljárás folyékony égési anyagok elégetésére. Zaniroli René mérnök Páris. A bejelentés napja 1929. évi január hó 19-ike. A találmány tárgya eljárás folyékony égési anyagok, különösen kőolajok elégetésére. Ezen elégetésre már többféle eljárást 5 javasoltak. Az egyik eljárás szerint az égés fokozására különálló lég- és vízgőzsugarakat alkalmaznak, mimellett a levegő alulról érkezik a folyékony égési anyaghoz, a vízgőzt pedig magának az 10 égésnek keletkezési helyén vezetik a láng közepébe. Egy másik eljárás szerint vízgőzsugarat az égési anyag gőzeinek sugarával szembe lövelnek, még pedig közvetlenül a kiáramlásnál, avégből, hogy a 15 még el nem párologtatott folyadék tökéletes szétporlasztása következzék be, mely állapotban az anyag a felhevítésre sokkal alkalmasabb és nyomban gázzá alakul, ill. bomlik szét, mely nagy intenzitással 20 ég el. Egy harmadik eljárás szerint égési anyag gőzeinek sugarait és vízgőzsugarakat fejlesztenek ós ezeket egymáshoz kis szög alatt hajlóan vezetik avégből, 25 hogy az égési anyagba nagyobb légmenynyiség vezettessék be, miután a gőz fúvó gyanánt hat. Végül egy további eljárás szerint egy kamrában vízgőzt az égési anyag gőzeivel kevernek és a keveréket 30 ezen kamra kibocsátó részénél gyújtják meg, mely kamra ekként gázfejlesztőt alkot. A folyékony égési anyagok mindezen égési módjainál az elégés mindenképen 35 tökéletlen. A lángok igen sűrű füstöt idéznek elő, minek folytán a lángzók igen gyorsan beszennyeződnek, ami egyrészt rossz hőhatásfokot eredményez, másrészt pedig a készülékeknek igen gyakori tisztítását teszi szükségessé. A bar- 40 madsorban említett elégetési módnál a vízgőzsugarak legfeljebb csak felületileg súrolják az égési anyag gőzeinek meggyújtott sugarait, úgyhogy a vízgőz a lángokat lehűti, ahelyett, hogy az égési 45 hőmérsékletet fokozná. Ezenkívül itt majdnem lehetetlen az égési anyag gőzeinek sugarai és a vízsugár közötti kellő konvergálást elérni. Ennélfogva az eddigi ily készülékekkel a kitűzött célt 50 úgyszólván lehetetlen volt elérni s így azok a gyakorlatban nem tudtak elterjedni. A találmány szerinti eljárás értelmében az égési anyagba oly módon bocsáj- 55 tunk vízgőzt, hogy ez a következő hármas feltételnek tegyen eleget: 1. A lángokba be legyen lövelve, 2. a lángokat keletkezési helyüktől aránylag nagy tá volságban, vagyis oly ponton érje, ahol 60 a lángok hőmérséklete a legnagyobb, 3. derékszög alatt vagy közelítőleg derék szög alatt találja a láng felületét a behatolás helyén, oly célból, hogy a lángban üreg létesüljön, amelynek belsejében a 65 vízgőz oxigénné és hidrogénné disszociálódik, ami az égési anyag gőzeinek tökéletes elégését eredményezi, úgyhogy a láng a vízgőz ütközési pontján túl tökéletesen tiszta és sem füstöt, sem kormot 70 nem képez. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás keresztülvitelére szolgáló berendezésnek példaképem megoldási alakja az 1. ábrán függélyes keresztmetszetben, a 75 2. ábrán pedig az 1. ábra A—A vonala szerinti hosszmetszetben van feltüntetve. Az eljárás foganatosítására szolgáló