98537. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet cérnázott műselyemfonalak előállítására
Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JgfiHg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98531. SZÁM. — XI Va I • OSZTÁLY. Szerkezet cérnázott műselyemfonalak előállítására. The Nuera Art Silk Co. Ltd. cég1 St. Helens melletti Sutton-Oak, mint Sindl Ottó breslau-karlowitz-i mérnök jogutódja. A bejelentés napja 1928. évi február hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi lebruár hó 5-ike. A szokásos eljárással készült műselyemfonalak ismeretes módon egyes finom rostokból állanak, melyek fuvókából való kilépés által kicsapató fürdőben 5 készülnek és alkalmas módon felgöngyölíttetnek. Hogy a műselyemfonalat ellenállóképesebbé tegyük és egy munkamenetet, nevezetesen az utólagos cérnázást megtakarítsuk, ajánlatos az egyes fona-10 lakat mindjárt a fonási művelet közben, tehát keletkezésükkor elcérnázni. Ezt úgy érjük el, hogy a szálat, (fonalat) a műselyemgépen vagy egy gyorsan forgó tartályban az úgynevezett fonófazékban te-15 keres alakjában, az ismeretes fonókaláccsá felgöngyöljük, vagy pedig, hogy a fúvókát, amelyből a szál kilép, forgásba hozzuk és az így elcérnázott fonalat azután orsókra vagy motollákra egysze-20 rűen felgöngyölítjük. A fonófazékeljárás az úgynevezett centrifugafonásnál talál nagymérvű alkalmazást. A fonófuvóka forgatásával dolgozó eljárások azonban nem voltak eddig kielégítők, minthogy a 25 fúvókák magas fordulatszámánál (per cenként több, mint 5000 fordulat) a helytálló fonószivattyú és a forgófuvóka között nem tudtak biztos és tartós tömítést elérni. 80 A fonószivattyú és a fonófuvóka kö zött, vagyis a fonószivattyú hátsó olda Ián, meglehetősen magas nyomások léphetnek fel, viszont nem lehet ezen nyo másoknál nagy fordulatszámokhoz való 55 tömszelencéket előállítani. Jelen találmány tárgyát szerkezet képezi, melynél elkerüljük a tömszelencék alkalmazását a fonószivattyú és a fúvóka között. Ezen célból a tetszőleges szerke zetű fonószivattyút nem rendezzük el 40 helytállóan, hanem az egész szivattyút, vagyis a tokot a szivattyú mozgó részei vei együtt azzal a fordulatszámmal for gátjuk, amellyel a fúvókát kell hajtani, oly célból, hogy a kivánt cérnázást elér- 45 jiik. Ekkor a fúvóka és a szivattyúhajtó csonkja között helytálló összekötő csövet rendezhetünk el mindennemű tömszelen cék vagy effélék nélkül. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a szivattyúk mozgó ré- 50 szei, mint dugattyúk, fogaskerekek, to lattyúk stb. ugyanoly módon hajtassanak, mint nyugalmi szivattyúnál. A szo kásos fonószivattyúk amúgy is forgó szivattyúk, úgyhogy a feladat lényegében 55 az lesz, hogy a két forgó testet oly for gásba hozzuk, hogy azok egymáshoz ké pest aránylag lassan forogjanak. Ez a feladat azonban ismeretes eszközökkel könnyűséggel ás gyorsan megold 60 ható. A fonófolyadékot ekkor a szívó oldalon vezetjük a fonószivattyúba, ami vagy úgy történhetik, hogy a folyadék szabadon beomlik egy a szivattyú testtel szilárdan összekötött és ezzel együtt 65 forgó tartályba, vagy, úgyhogy a szívócsövet tömszelence közvetítésével helytálló bevezető csővel kötjük össze. Ez esetben a tömszelence megbízhatóan és tartósan készülhet, minthogy nincsen nyo- 70 másoknak kitéve. A helytállóan elrendezett (1) tartályban levő fonófolyadék a (3) tengely (2) csövén át a fonószivattyúba jut. A (3)
