98536. lajstromszámú szabadalom • Légmentes kötés fémes és keramiai testek között

tandó részeket ismert módon becinkeztük. A fémmázat egyébként előbb galvánikus úton megerősíthetjük és csak ezután forrasztjuk, a forrasztásnál azonban maró fo-5 lyatóanyagok nem alkalmazhatók, mert ezek a mázat megtámadhatják. Az alsó (12) gyűrű hosszabb szárát (16) gyűrűs horonyba vezetjük be, amely a (17) peremben van kiképezve és végül ezt a hornyot 10 (18) forrasszal úgy kiöntjük, hogy a vákuumbiztos összeköttetés a (17) fémperem és az alsó (12) gyűrű között teljes. Hasonló módon kötjük össze a felső (12) gyűrűt az anódbevezetés (8) fémfedelével. 15 Az ily könnyen kiképezhető vákuumbiztos kötések nemcsak higanygőzegyenirányítókon, hanem mindenütt alkalmazhatók, ahol fémrészeket szigetelőkkel kell összekötni, tehát pl. kábelkötéseknél, vá-20 kuumkapcsolóknál, stb. Ha a találmányt higanygőzegyenirányítóknál használjuk fel, akkor a higany, illetőleg a higanygőz a forraszt vagy a vörösrezet megtámadhatná, úgyhogy a kötés 25 már nem volna vákuumbiztos, hacsak nem teszünk megfelelő biztonsági intézkedéseket, a forrasztott kötésnek higannyal és higanygőzzzel szembeni védelmére, különösen alkalmas — a találmány értelmé-80 ben — egy-egy külön kiképezett (20) tömítőtárcsa, amelyet a (17) perem és a szigetelő, valamint ezen utóbbi és a (8) fedőlemez között alkalmazunk. A (20) tárcsák szálas anyagból késziil-35 tek. Hőállóképessége miatt célszerűen azbesztot alkalmazunk. A tárcsák úgy vannak kiképezve, hogy az összes rostok a kerület irányában a sugarakra merőlegesen feküsznek. A rostok továbbá úgy 40 axiális, mint radiális irányban szorosan össze vannak préselve, hogy a tárcsák lehetőleg áthatolhatatlanok legyenek. E célra jó eredménnyel alkalmazhatunk spirálisan lelcsévélt aszbesztzsinórt és az így 45 nyert testet axiális irányban hydraulikusan összepréseljük. A préseléshez 150—200 atm. nyomást alkalmazhatunk. E kezelés következtében merev és jól kezelhető tárcsát kapunk. 50 Ily tárcsákat rendezünk el a (17) vaspe rem és a (6) porcellántest, illetőleg a por cellántest és a (8) fémlemez sima és sík ütköző felületei között, még pedig a forrasztott kötések elkészítése előtt. Előnyös-55 nek bizonyult továbbá, ha a légtelenítést még akkor végezzük, amidőn a részek még aránylag lazán vannak összeillesztve. Ekkor az aszbeszttárcsák lehetővé teszik, hogy a szivattyú a levegőt a (12) forrasz tott gyűrűk által körülfogott térből ki- 60 szívja, mimellett a gyűrűk ívelt keresztmetszetük következtében a külső légnyo mást látható deformáció nélkül viselik el. A légmentesítés befejezte után a (20) tömítőtárcsákat még üzembehelyezés előtt. 65 tehát a katódhigany elpárolgásának kezdete előtt, 22 csavarokkal szorosan összehúzzuk. E csavarok a (8) fedőlemezt a (17) perem felé húzzák. A meghúzást mind addig folytatjuk, míg a tárcsák sem hi- 70 ganyt, sem higanygőzt nem bocsájtanak át. A kötés ezen összepréselése a (12) vörösrézgyűrűk beforrásztása dacára is lehetséges, mert ezek ívelt keresztmetszetük következtében a (22) csavarok meghúzása- 75 kor beálló hosszirányú elmozdulást lehetővé teszik. Ez a munkamenet azért szükséges, mert a (20) aszbeszttárcsák, ha azokat már a légtelenítés előtt ily szorosan liúznók meg, annyira áthatolhatatlanok 80 volnának, hogy a (12) gyűrűk által körülzárt levegő a legjobb esetben is csak igen hosszú szivattyúzás után távozhatna. Ugyanez a kötés volna akkor is alkal inazható, ha a (3) tartányon nem volna a 85 peremes csonk, hanem csak egyszerű kimetszés. A fentemlített fénymáz helyett, amelyet utólag a porcellántestre égetünk, a kerámiai massza részére másfajta, folyé- 90 kony vagy legalább is kenhető fémes bevonatot is alkalmazhatunk, amely melegben bomlik, úgyhogy égetéskor a fém felszabadul és az alaptesttel vagy annak első mázával vagy molekulárisán vagy atomi- 95 kusan bensőieg köt. Ily anyagok pl. 1. ezüstnitrát valameiy redukáló anyaggal, pl. cukorral, 2. ezüsttoxalat és 3. rézacetat. Ha a fémes bevonat oxydálódni képes, akkor az égetést nem oxydáló vagy 100 redukáló atmoszférában kell végezni. Szabadalmi igények: 1. Vákuumbiztos kötés fémes és kerámiai testek, pl. szigetelőtestek között, mely utóbbiak felületükön részben fémbevo- 105 nattal vannak ellátva, azáltal jellemezve, hogy a nem fémes testnek a fémtesttel való kötését lehetővé tevő fémes bevonata célszerűen kerámiai alapmázba beégethető fémmázból áll. 11c 2. Az 1. igénypontban védett vákuummentes kötés változata, azáltal jellemezve, hogy a fémmáz kenhető, hőben a fémet kiválasztó fémvegyületből vagy keve-