98535. lajstromszámú szabadalom • Vasútbiztosító berendezés a hibás váltóállításból eredő összeütközési lehetőségek csökkentésére

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98535. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Vasútbiztosító berendezés a hibás váltóállításból eredő összeütközési lehetőségek csökkentésére. Rosenfeld Adolf kereskedő Kisvárda. A bejelentés napja 1929. évi január hó 18-ika. A vasúti szerencsétlenségek igen nagy része tudvalevőleg a hibás váltóállításból ered, mely a vonat kisiklását vagy helytelen vágányra való irányítását okozza. A 5 találmány csak az utóbbi esetre vonatkozik és célja az, hogy az eddigi javaslatokkal szemben, melyek költséges és meglehetősen kényes berendezéseket tesznek szükségessé, egyszerű és olcsó eszközökkel kü-10 szöböljük ki vagy legalább is csökkentsük azt a veszélyt, melyet a helytelen vágányra jutott vonat okozhat. Ugyanezen veszély elhárítását az eddigelé javasolt berendezések is lehetővé teszik ugyan, de a 15 találmány éppen abból a megfontolásból indul ki, hogy az eddigelé javasolt berendezések összköltsége, különösen figyelembe véve az alkalmazásuk számára tekintetbe jövő helyek rendkívül nagy számát, egy-20 egy vasúti hálózat költségvetésének oly nagy megterhelését jelentené, mely eleve meghiusítja az ily berendezések általános alkalmazását. Ekként a biztonsági állapot a feladat megoldása ellenére nem jutott 25 előbbre. Ezzel szemben a találmány célja a feladatot akként megoldani, hogy a veszély lehetőségét legalább is csökkentő biztonsági berendezés általános alkalmazása 30 csak aránylag csekély összköltséget okozzon. A találmány szerint egyrészt az egyes vágányok mentén a rendes vasúti jelzőkéhez hasonló árbocokra vagy póznákra felfüggesztett, az illető vágányok számára választott jeleket (számokat, betűket stb.) 35 hordótáblákat, másrészt a mozdonyon vagy vonaton az általa bejárandó vágány jelével egyező jelű, kicserélhető táblát alkalmazunk. E táblákat a más célokra ismeretes módon a nappali és éjjeli órákra 40 alkalmas, kivilágítható transzparenstokok alakjában képezzük ki. Ily módon egyrészt a mozdonyvezető, aki természetesen tudja, hogy a vonatnak mely vágányon kell haladnia, illetve, me- 45 lyik vágányra kell bejárnia, adott esetben azonnal észreveheti, hogy a vonat (hibás váltóállítás folytán) más jelű vágányra futott és így idejekorán megteheti a szükséges intézkedéseket, másrészt hasonló 50 esetben bárki más, első sorban a pálya mentén vagy más vonaton tartozkodó vasúti személyzet a vágánynak és a vonatnak a találmány szerint alkalmazott jelzőtábláira való egyszerű rápillantással, a 55 jelek különbözőségéből azonnal megállapíthatja, hogy az illető vonat nem a neki szánt vágányon halad. Szabványos állapotnál a vágány és a vonat jelének természetesen egymással egyeznie kell. 60 A vágányok mutató táblái elsősorban a bejárati jelzők körzetében, többvágányú hálózatnál a pálya tetszőleges közbenső pontjain is alkalmazhatók. A vonat jelzőtáblája természetesen az 65 állomásokról való elindulás előtt a követ-