98513. lajstromszámú szabadalom • Berendezés növények öntözésére

___ Megjelent 1939. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI .XHraSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98513. SZÁM. — x/g. OSZTÁLY. Berendezés növények öntözésére. Gaár Ödön gépszerkesztő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi március hó 9-ike. A szokásos öntözésnek hátránya, hogy az öntözővíz felső talajrétegen való átszivárgás útján jut a növények gyökérzetéhez, amiközben jelentékeny részében elpá-5 rolog. Különösen meleg és száraz nyári napokon, vagyis amikor a gyökérzetnek az öntözés által nyert nedvességre a legnagyobb szüksége volna, áll be nagy veszteség a felszíní párolgás folytán. A talaj-10 felszín öntözésével járó további hátrány, különösen agyagos talajoknál az, hogy az öntözés és az azt követő felmelegedés folytán a felszín megkérgesedik, cserepessé válik s a víz átszivárgása az alsóbb talaj.5 rétegekbe túl lassan történik. A víz tehát még hosszabb ideig marad az erősen felmelegedett felső talajrétegben, minél fogva a párolgás folytán beálló veszteség is fokozódik. A cserepesedés folytán a talaj '0 szellőzése is csökken, amit a növények szintén megsinylenek. Dús levélzettel bíró növényeknél a leírt hátrányokon kívül még az a nehézség is felmerül, hogy a gyökérzet körüli talaj 5 megöntözése, különösen peronoszporás és lisztharmatos megbetegedésre hajlamos növényeknél (pl. tök, uborka, paradicsom űtb.) csupán a levelek felemelésével történhetik. Ez a munka körülményes, ezért 0 az ily növényeknél rendszerint a fedetlen, a gyökértől távoleső felszínre öntik a vizet. vagyis az öntözővíz kihasználása tökéletlen. A találmány szerint az öntözővizet az 5 öntöző berendezésnek földbe szúrt csövén át közvetlenül a talajnak a gyökérzet szívó szerveit magában foglaló rétegébe vezetjük. A földbeszúrt cső célszerűen, úgy képezendő ki, hogy abba beszúrás alkal-3 mával föld ne hatolhasson be. Ez legegyszerűbben olykép érhető el, hogy a csövet olyan elemmel, pl. dugóval, tolófedéllel stb. látjuk el, amely vízbevezetéskor, ill. ezt megelőzően, eltávolítható. A cső vége azonban pl. zártan is kiké- 45 pezhető és a nyílásokat a cső köpenyén rendezzük el. Ilyenkor az oldalsó nyílásokon át a csőbe jutó föld mennyisége oly csekély, hogy a víz kiömlését nem zavarja. A vizet a talaj alsóbb rétegeibe vezető 50 cső tetszőlegesen, pl. vízvezetékre vagy öntözőkannára stb. szerelhető. A rajzon feltüntetett két kiviteli alak a találmány szerinti berendezésnek öntözőkannához való alkalmazását mu- 55 tatja be. Az (1) veder alsó részéből ferdén a (2) szúrócső nyúlik ki, amelybe a (3) dugó illik. A (3) dugó célszerűen hosszabra méretezendő, mint a (2) cső, hogy a dugó- 60 nak a csövön túlnyúló vége beszúráskor a földnek a csőbe való jutását megakadályozza. A dugónak célszerűen hegye? zett vége a csőnek a talajba való behatolását elősegíti. A (2) csőnek ferde kikép- 65 zése révén a víz a növény gyökérzetének közvetlen szomszédságába vezethető. A 2. ábrán látható berendezésnél a (4) szúrócső az (5) vederhez (6) csavarmenet vagy más ezzel egyenértékű szerv útján 70 beszerelhetően van hozzáerősítve. Ez egyrészt megkönnyíti az öntözőkannák tárolását, másrészt a kannák a (6) csavarmenetbe illő dugók útján lezárhatók és egyéb célokra is használhatók. 75 A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (4) cső vége zárt és a cső köpenyén vannak a vizet a talajba vezető (7) nyílások kiképezve.