98502. lajstromszámú szabadalom • Rostély
___ Megjelent 1939. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^kSBE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98502. SZÁM. — n/C. OSZTÁLY. Rostély. Török Pál gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 2-ika. A találmány kazánokhoz, valamint egyéb tüzelőtelepekhez való ' rostélyra vonatkozik s egyszerű és olcsó eszközökkel ímegoldja azt a feladatot, hogy a tüzelőanyagot 5 szakaszonként változó sebességgel szállíthassuk a rostélyon át és szakaszonként különböző rétegvastagságra torlaszthassuk is. A találmányt a rajzok nyomán írjuk le közelebbről, melyek az új rostély egy ki-10 viteli példáját vázlatosan tüntetik fel. 1. ábrá egy kazán rostély berendezésének hosszmetszete. 2. ábra ugyanennek sómás alaprajza. A rostély az (1) és (2) tengelyek körüli 15 elfordulásra berendezett (3) és (4) hengerköpenyszerű részekből áll, amelyek lengő, valamint viszonylagosan helytmaradó tagokból tevődnek össze. A lengő tagok az (5, 6) szegmensekhez erősített (7, 8) tartó-20 kon, a lengőkkel váltakozó, helytmaradó tagok pedig (9) befalazott tartókon fekszenek fel. Valamennyi rostélytag egyformán rostélypálcákból vagy egyéb elemekből áll. A (10) excentermű lengeti az (5) szegmenst 25 s ez á hajtás a (11, 12) lánckerekek és a (13) végtelen lánc közvetítésével tevődik át a (6) szegmensre. Szögelfordulásra berendezett részekből . álló rostélyok már ismeretesek. Ezekkel 30 szemben, a találmány szerint, lényeges kettős újítás mutatkozik. Egyrészt most a más-más forgástengelyhez tartozó rostélyrészek mindegyike, a rostélynak egy vagy több, tüzeléstechnikai folyamatszakaszát 35 fogja át. így pl. a megrajzolt esetben a (3) rész az etető, előmelegítő, szárító, gyújtó és gázosító szakaszt, a (4) rész pedig a befejező kokszoló és a kiégető szakaszt alkotja. Másrészt pedig, evvel kapcsolatban, a különböző forgástengelyekhez 40 tartozó rostélyrészeknek egymással szomszédos végeit, keresztben, feltörőhíd takarja. Ilyen gyanánt látjuk a rajzon a salaktörőszerű (14) vízhűtéses gerendát, amely helytmarandandólag van beépítve. 45 Ily módon nagy. forgatókarokat nyerünk és rendszerint összesen, csupájj két-három forgástengely, elegendő, hogy a gyakorlatban előforduló rostélyokon a szénnek gyakorlatilag vízszintes továbbítóerőt kölcsö- 50 nözzünk, anélkül, hogy a komplikált és drága láncrostélyra volna szükségünk. Lehetővé válik az is, hogy a tüzelőanyagot, egyenletes felszín mellett, különböző réteg- , vastagságban tartsuk a rostély különböző 55 szakaszain. így pl. a szenet, a (3, 4) részek völgyelésébe eső, kigázosító szakaszban akár generatorszerű rétegvastagságra torlaszthatjuk. A (14) . feltörő nemcsak azért tartozik a (3, 4) rostélyrészekhez, 60 mert ezek végeit, lengőlöketeik hosszában átlapolja és így a lengésekből máskülönben eredhető zavaroknak elejét veszi, hanem azért is, mert a széntovábbítás folyamatosságát biztosítja. 65 A rajzból kivehető az is, hogy a különböző forgástengelyekhez tartozó rostélyrészek, különböző görbületi sugarú hengerköpenyfelületek gyanánt sorakoznak. A görbületi sugarak változtatásával, a tüzelőanyagnak 70 az égés folyamán megváltozó ereszkedő szögletéhez alkalmazkodunk, ezenkívül igen egyszerű áttételt nyerünk az egyes (3, 4) részek között, imég ha ezek szögelfordulása azonos is. Egyébként a (11, 13) 75 lánchajtás is megengedi a (3, 4) részek közötti áttevést, amit más alkalmas erőközlő kapcsolattal is létesíthetünk. Ily mó-