98489. lajstromszámú szabadalom • Penge borotvakészülékekhez

Megjelent 1929. évi október hó 299-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98489. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Penge borotvakészülékekhez. Róth-Büchner A.-G. Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1929. évi január hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 19-ike. A találmány pengékre, főként kétélűekre, vonatkozik, amint azok az ú. n. biztonsági borotvakészülékeknél alkalmazást nyernek, melyeknél a penge a használatkor 5 ívelt fésűlemezre lesz feszítve. Ily pengéket egyrészt a jó vágóképesség miatt, másrészt pedig az ívelt lemez fölött való meghajlítás megkönnyítése céljából, lehetőleg vékonyra készítenek. Ezen igye-10 kezetnek azonban az szab bizonyos határt, hogy a penge ellenállóképességének, főleg az éllel párhuzamos síkokban fellépő hajlítási igénybevételekkel szemben, nem szabad túl kicsivé válnia, mivel kü-15 lönben a penge a borotvakészülókbe való befogásakor, könnyen törhet. E tekintetben főleg a felhúzásra szolgáló lyukak által már amúgy is gyengített középső pengerészek vannak veszélyeztetve. Az 20 egész pengefelületnek egyenletes vékonyra köszörűlése ezért gyakorlatilag nem jön tekintetbe. A pengének az éllel párhuzamosan haladó egyes csíkokban való vékonyra .köszörűlése sem ajánlatos, mivel ezáltal 25 a penge egész hosszán végigmenő veszélyes keresztmetszetek keletkeznek, melyek a pengének ezen csíkok mentén való törésére különösen könnyen adnak alkalmat. A találmány szerint a hátrányt azáltal 30 küszöböljük ki, hogy a penge köszörűlése zeg-zúgos vonal-kígyóvonalszerűen vagy hasonlóan haladó csíkokban történik olymódon, hogy a köszörűlés által okozott gyengítési vonalak nem haladnak a penge 35 egész hosszán egyenesen végig és ezért még a pengére harántirányban való nagyobb igénybevételeknél sem adnak törésre alkalmat. Ezen hatást még azáltal növelhetjük, hogy a köszörűlési csíkokat a két pengeoldalon egymáshoz képest el- 40 toljuk. A rajzon a találmány tárgyának egy példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán a penge egyik oldalának né- 45 zete, nagyobb léptékben; a 2. ábrán pedig a penge keresztmetszete, 1. ábra II—II. vonala szerint van feltüntetve. A 2. ábra a jobb megérthetőség kedvéért, torzítva van; a valóságban a vas- 50 tagsági méretek a penge szélességéhez képest, jóval kisebbek. A rajzon a találmány szerint köszörűit (1) és (la) helyek vonalkázva vannak, míg a (2) és (2a) helyek, melyek lényegé- 55 ben eredeti nívójukat megtartják, nincsenek vonalkázva. Amint az az 1. ábrából kitűnik, a köszörült csíkok zeg-zúgalakúan haladnak a hosszirányban a pengén végig és pedig annak mindkét oldalán. 60 A penge középső része, mely a borotvakészülék csapjaira való felhelyezésre szolgáló (3) és (4) lyukakkal bír, célszerűen megtartja, legalább is az egyik oldalon, az eredeti vastagságát. 65 Az 1. ábrán látható pengeoldal külső (la) köszörűlési csíkjai közvetlenül az (5, 5) élfelületekbe mennek át. Természetesen csatlakozhatnak azonban az (5, 5) élfelületekhez nem köszörült csíkok is, 70 amint az a feltüntetett foganatosítási alaknál az alsó oldalon látható (2. ábra). Látható, hogy a köszörűlési helyek körzetében, azok legkülsőbb szélétől eltekintve, az élekkel párhuzamosan vezetett minden 75 vonal felváltva a pengének vékonyra köszörült és sértetlenül megmaradó helyeit