98479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai tárgyaknak szárító kamrákban való szárítására és berendezés ezen eljárás foganatosítására

Megjelent 1929. évi október hó 266-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98179. SZÁM. — XVII/a. OSZTÁLY. Eljárás kerámiai tárgyaknak szárító kamrákban való szárítására és berendezés ezen eljárás foganatosítására. Lühmann Károly gyáros Celle-Vorwerk. A bejelentés napja 1927. évi december hó 13-ika. A találmány eljárásra vonatkozik mindenféle kerámiai áruknak oly szárítókamrákban való szárítására, melynél a szárítási őv a szárítandó anyagon a végnélkül 5 egymással összekötött, tehát önmagukba visszatérő szárítókamrákon átvándorol. Emellett a kész, szárított anyag a szárítási folyamatból kamaránként kiemelhető. A szárítás nedves, meleg levegő és 10 forró levegő segélyével történik, még pedig oly módon, hogy az eljárásnál az anyagot mindenekelőtt nedves, meleg levegő segélyével kezeljük, majd pedig az ily módon előszárított anyagot meleg-15 vagy forró levegő és nedves levegő keverékével készre szárítjuk. Az egymás mellett fekvő, azonban egymással végnélkül összekötött szárítókamarákban a mozgó szárítási zónát azáltal lé-20 tesítjük, hogy azon szárítási kamarákat, amelyekben az anyag készre száríttatott, az üzemből kikapcsoljuk és új szárítókamarákat kapcsolunk be, amelyekben friss alakdarabok foglalnak helyet. A 25 kamarákba bevezetendő forró levegőt ekkor egy következő kamrába vezetjük be, a bekapcsolt szárítókamarák szellőzési nyílását pedig nyitjuk. A szárítólevegőnek a szárítókamrákon át való vándorlása azzal 30 az előnnyel jár, hogy egyrészt a szárításra nedves levegő és forró levegő hasznosítható, másrészt pedig, hogy az eljárás meg nem szakított szárítási üzemet biztosít. Az eljárásnál a szárítási zóna a szá-35 rítókamarákon megszakítás nélkül kígyóalakú úton halad át. Eközben a hőkihasználás tökéletes és víz lecsapódását elkerüljük. A szárítólevegő lassan hül le és vízzel telítődik, úgyhogy a szárítandó anyagot nedves levegő melegíti elő, ami- 40 által az a reája később behatásra kerülő forró levegővel szemben érzéketlenné válik. Az új eljárás foganatosítására alkalmas berendezés kiviteli példái a csatolt 45 rajzon láthatók. Az 1. ábra többkamrás szárítótelep vízszintes metszete. A. 2. ábra a szárítókamarák tetejét mutatja, a 50 3. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett, a 4. ábra pedig az 1. ábra B—B vonala mentén vett keresztmetszet, az 5. ábra nyolckamrás szárítótelep részben 55 vízszintes metszetében, részben pedig felülnézetében látható, a 6. ábra a szárítótelep módosított alakjának vízszintes metszete, a 7. ábra a 6. ábrán látható telep teteje- 60 nek nézete, a 8. ábra pedig a 6. ábra C—C vonala mentén vett metszete. Az 1—4. ábrákon feltüntetett szárítotelep tetszőleges számú, pl. négy, párhuza- 65 mosan egymás mellett fekvő 1, 2, 3, 4 szárítókamrákból áll. A szárítókamrák végét (t) ajtók zárják el. A szárítókamarák alatt több. harántcsatorna van kiképezve, mely csatornák egyrészt forró le- 70 vegő bevezetésére, másrészt pedig a kamarák egymással való, végnélküli összekapcsolásának létesítésére szolgálnak. Az (a, b, c, d) harántcsatornák, melyek közül az (a) és (d) csatornák az 1, 2, 3, 4 szárító- 75 kamarák végein fekszenek, a forró levegőt bevezető (1) csatornával hozhatók kapcsolatba, ha az (a) és (d) csatornák homlok-