98474. lajstromszámú szabadalom • Javítások végnélküli szalagból álló szállítószerkezeten és hasonló, kötelekkel és kötélkorongokkal működő berendezéseken

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98474. SZÁM. — Vg/1. OSZTÁLY. Javítások végnélküli szalagból álló szállító szerkezeteken és hasonló, kötelekkel és kötélkorongokkal működő berendezéseken. Isnard Maxence mérnök Grenoble. A bejelentés napja 1928. évi november hó 17-ike. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi november hó 25-ike. A jelen találmány hajtó szállítószerkezetekre vagy hasonló olyan berendezésekre vonatkozik, melyek kötélkorongokon futó, egymással párhuzamos, végnél-5 küli kötelekből állnak. A találmányt olyan berendezések öszszessége jellemzi, melyek a fentemlített, egymással párhuzamos, végnélküli köteleken ama szerveknek, mint pl. vedrek-0 nek, lapátoknak, láncos rostélyoknak stb. mereven való rögzítését engedik meg, melyeknek mozgását biztosítani kívánjuk és pedig minden esetben anélkül, hogy az ezen szerveket tartó és rögzítő 5 berendezések az említett köteleket tartó és működtető kötélkorongokon való mozgásuk alkalmával lökéseket okoznának. A találmányt a fentemlített berendezéseknek olyan differenciállal való kombi-0 nációja is jellemzi, melynek közvetítésével működtetnek a mozgó kötélkorongok. A szóban forgó berendezések az említett, a végnélküli kötelek közt rögzített szer veknek meggörbülés nélkül való tovamoz-5 gását biztosítják, bárminő legyen is azok hosszúsága és az a távolság, mely a köteleket egymástól elválasztja és pedig a kötélkorongok egyenlőtlen elkopása és e kötelek egyenlőtlen meghosszabbodása da-0 cára. Ezek a berendezések alkalmazhatók valamennyi jelenleg meglévő vagy a jövőben létesítendő szállítószerkezetnél, elevátornál, hernyóláncnál, hajókhoz vagy á hidraulikus motorokhoz való hajtóláncnál stb. Használhatók speciálisan kutakban a víz emelésére szolgáló nóriák (páternoszterek) kiképzésénél. Ezen alkalmazásnál két, hornyos kötélkorongból álló garnitúrát rendezünk el a kút felső ré- 40 szén. Ezeket a kötélkorongokat, lazán és egymástól az emelővedrek hosszának megfelelő távolságban, egyetlen tengelyre szereljük, mely a mozgást egy, a kötélkorongok közt elhelyezett és a vedrek 45 szükséges, vízszintes helyzetének fenntartására szolgáló differenciál közvetítésével viszi át azokra. Két, ugyancsak laza és egy tengelyre, de köztük lévő differenciál nélkül, felillesztett kötélkorongból álló 50 garnitúrát rögzítünk a kút fenekén, hogy n kötelek egyenes vonalban való vezetéséi biztosítsuk és meggátoljuk azoknak a falakhoz való ütődését. Mihelyt a vedreknek a köteleken való 90°-os rögzítését 55 valamely görbület, észrevehető mértékben, módosítani igyekszik, a kötelek egyike, a másikhoz viszonyítva, előresiet vagy visszamarad, azaz a differenciál, az erők egyensúlyának helyreállítása céljá- 60 ból, működésbe jön. Ha, a választott példánál, a teledinamikus transmissziók típusának megfelelően, hornyos kötélkorongokat és körkeresztmetszetű kötelet tételezünk fel, akkor a 65 vedreket rögzítő szervek tovahaladásakor, lökéseket kapunk és a kötelek felemelkedését észleljük és a kötelek, a vedreket rögzítő berendezések szomszédságában, elhagyják hornyaikat. A berendezés jó já- 70 rását ezek a lökések és a tapadási veszteség károsan befolyásolják. E hátrány elkerülésére, a találmány értelmében, a köteleket, a vedreket rögzítő berendezések közt, hajlékony csővel bur- 75 koljuk, mely azoknak, a kötélkorongok