98456. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vonaltávbeszélőkhöz, amelyeknél az állomások egyenkent tetszés szerint hívhatóak

— 2 — kor a receptort leakasztjuk, úgy a (li) kontaktus zárul és az áram a következő úton folyik: (Z, B), relais (A, a) vezeték, (N2, D2, h, b) vezeték, (Dl, Z, B). Ezen egyen-5 áramúton a központi battériába kezdetben igen gyenge áram folyik, úgyhogy az (A) relais még nem lép működésbe. Ezután felhúzzuk a számtárcsát. A számtárcsa felhúzásakor a nagyellenállású 10 (D2) fojtótekercs az (nl) kontaktuson át rövidre zárul. Ekközben az (n2) kontaktus még zárva van. A centraleban az (A) relais a (D2) tárcsa rövidrezárása következtében működésbe lép és zárja az (a2) 15 kontaktust. Ennek következtében az (M) mágnes (Z, B)-ből az (a2) és (ml) kontaktusokon át áramlökést kap. A visszállító egy lépést tesz és nyitja az (ml) kontaktust, valamint zárja az (m2) és (in3) kon-20 taktusokat. (Lásd 2. ábra.) Az (m3) kontaktuson át felgerjed az (II) relais, amely az (ul) kontaktuson át ismét bekapcsolja a (V) relais-t. A (V) relais a (vl) és (v2) kontaktusokon át a (W) váltakozóáram-25 forrást a hálózatra és a (v3) kontaktuson át az (A) relais-t a számtárcsa lefutásának idejére egy rögzítő áramkörbe kap csolja. A résztvevő állomások (R—L) vonal-30 relais-i és a centrale (C) váltakozóáramrelais-je a számtárcsa felhúzásakor még nem léphetnek működésbe, mert az (L—R) vonalrelais-hez párhuzamosan fekszik a hívóállomáson lévő (h, nl) és (n2) híd. A :35 működés csak a számtárcsa lefutása után kezdődik meg. A számtárcsa lefutásakor először az (n2) híd a tárcsázott számnak megfelelően megszakad. Az (n2) kontaktus megszakításai közben a váltakozó-40 árain a (W) áramforrásból az (a—b) áramkörre kapcsolt összes résztvevő állomások (L—R) vonalrelais-in átfolyik és ugyancsak átfolyik a központ (C) relaisjén is. Tegyük fel p. o. hogy a számtárcsát 45 az (5) számra húztuk fel, akkor a (C) relais a (c) kontaktus által a visszállítót: (Z—B, a2, c, M, Z—B) áramkörön öt lépéssel tovább kapcsolja. Már az első lépés után az (m3) kontaktust a (P2) tárcsa 50 (2. ábra) ismét megszakítja és a váltakozóáramot ekkor már az (U) és (V) késleltető relais-nek kell a vonalon tartania, amely relais késése úgy van beszabályozva, hogy a (vl) és (v2) kontaktusok csak akkor nyíl-55 nak, ha a számtárcsa biztosan visszaszaladt nyugalmi helyzetébe. Az az öt áramlökés, amely a résztvevő állomások (L—R) vonalrelais-ire hat, a résztvevő állomások összes választószerkezeteit öt lépéssel tovább kapcsoja. Hívás azonban f ismert módon csak az (5) helyen történik. Ezáltal tehát felhívtuk az 5. sz. távbeszélő állomást. Ezután a beszélgetés megtörténhetik. Már a (v3) kontaktus ekközben nyitva van, a (Z—B, A, a) vezeték, (N2, ( D2, h, b) vezeték, (Dl, Z—B) körben egyen áram folyik, amely elég erős ahhoz, hogy az (A) relais-t tartsa, másrészt azonban nem elég erős ahhoz, hogy a (Dl) és (D2) tekercseken a beszédárammal szembeni fojtó liatást befolyásolja. Ha a beszélgetést befejeztük, úgy megtörténik a nulla helyzetre való visszavezetés. Ha mindkét résztvevő receptorait ismét felfüggesztjük, akkor a (h) kontaktus nyílik és az ' (A) relais tartóárama megszakad. Az (A) relais kivált, az (al) kontaktus a visszaállító relais-k és az (M) visszaállítómágnes áramköreit zárja: (Z—B, al, F, K, m2, M, Z—B). Az (M) és (K) relais-k még nem ' lépnek működésbe, mert az (F) relais ellenállása nagy. Az (F) relais felgerjed és saját tekercsét az (fl) kontaktussal rövidre zárja. Ekkor a (K) és (M) tekercseken átfolyó áram elegendő nagy ahhoz, hogy a mágneseket felgerjessze. A (K) relais a (kl) és (k2) kontaktusokon át a hálózatra, váltakozó áramot kapcsol és az (M) relais a visszaállítót egy lépéssel tovább kapcsolja. Ekközben az (fl) kontaktus ismét kinyílt és (M) mágnes horgonyát ismét leejti. A (K) relais késleltetett működése következtében a (kl) és (k2) kontaktusokat a legközelebbi gerjesztésig zárva tartja. Az (F, K) és (M) szervek kapcsolásának működéséből látható, hogy az (i'2) kontaktus visszaállításakor az (nl) kontaktus szerepét ugyanúgy átveszi, mint választásakor. Az (A) relais ekközben nem lép működésbe, mert ezt a (k3) kontaktus a visszaállítás közben rövidre zárja. A visszállító áramlökések az (M) tekercsen és (L—R) vonalrelais-n át csak addig következnek be, míg a visszállító kezdeti helyzetébe vissza nem fordult, vagyis amíg az (m2) kontaktus (lásd 2, ábrát is) a visszállító áramkört meg nem szakította. A visszállító áramlökések száma akkora, hogy az összes (L—R) vonalrelais-k a hozzájuk tartozó választóműveket kellő biztonsággal vezetheik vissza a nyugalmi helyzetbe. A visszállítás alkalmával tehát az (F) megszakító relais ugyanazt a szolgálatot végzi, mint a számkapcsoló a választás alkalmával, míg a (K) relais az (U) és (V) relais-k szerepét veszi át. Az (M) relais úgy a választás, mint a visszaállítás ideje