98448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagrétegeknek, különösen rétegpapírnak víztelenítésére és szárítására

4 — mással összekötve, hogy azok a (K) rúd eltolásakor egymással egyidejűleg forognak el. A teljes vonalakkal feltüntetett, (1.1)-vei jelölt helyzetben minden egyes 5 (5) elektródalemez össze van kötve az áramforrással, míg az (I) helyzetben csak minden harmadik lemez szolgál elektróda gyanánt. A két véglemez, vagyis a halmaz legfelső és legalsó lemeze egypólusuan 10 Van az áramkörbe kapcsolva. Ily módon a hevítés a kapcsolóknak a szakadozottan feltüntetett (I) helyzetből a második (II) helyzetbe való állításával a kéregpapírmassza előrehaladó szárításának és ennek 15 folytán növekedő villamos ellenállásának megfelelően szabályozható. A gyakorlati üzemben már most a kö vetkezőképen járunk el: A sajtóban elhelyezett kéregpapírhal 20 mázt mindenekelőtt közönséges hőmérsékleten sajtoljuk. A kéregpapírmassza a kezdeti stádiumban általában véve, 300 kg. összsúly mellett kb. 200 kg. vizet tar. talmaz. Ezt az állapotot a 4. ábra szerinti 25 diagram, amelyben az ordináta a 100 kg. légszáraz kéregpapíranyagra számított víztartalmat, az abscissa pedig a (légszáraz) kéregpapíranyagban való SZCLZCL -lékos tartalmat adja meg, az (A) pont 30 képviseli. A sajtolási a kéregpapírhalmaz mechanikai ellenállóképességére való tekintettel megengedett mértékig fokozzuk fel és mindaddig fenntartjuk, míg a vízmennyiség még kb. 70 kg.-ra, a masszá-35 nak papíranyagban való százalékos tartama pedig kb. 60%-ra rúg. A diagramgörbe illető pontja (B)-vel van jelölve. Ez a víztelenítő folyamat első fokozata. (Cl)gyel az a pont van jelölve, ameddig avíz-40 telenítést az eddigi eljárásoknál leheteti felfokozni; itt került azután sorra a külön berendezésekben való tulajdonképeni szárítás. A sajtolásnak a (B) pontig való fogana-45 tosítása után a fűtőáramot kapcsoljuk be A halmaznak ezzel megindított felmelegítését célszerűen csak kb. 70° C hőmérsékletig visszük. A hevítési hőmérsékletnek semmiesetre sem szabad a víz forrpontját 50 elérnie, minthogy csak arról van szó, hogy a víz viszkozitását csökkentsük. Hőgazdasági szempontból kb. 70° C hőmérséklet bizonyult a legcélszerűbbnek. Mihelyt a kéregpapírmassza hőmérsókleté-55 nek emelkedése észrevehetővé válik, a vía anélkül, hogy a sajtónak további nyomásfokozására volna szükség, újból kifelé kezd folyni. Ez a diagramban (C)-vel jelölt pontig tart, ahol a 100 kg. papír anyagra vonatkoztatott vízmennyiség 60 még kb. 43 kg.-ra, a sajtolt anyag papíranyag tartalma pedig kb. 70%-ra rúg, A tulajdonképeni szárítás most kerül sorra. Ezen célból a halmaz hőmérsékletét további áram bevezetés útján fokozzuk 65 és pedig kb. 100—110° C-ra. A szükséges hőmérséklet elérése után a kéregpapírhalmazra ható sajtoló nyomást immái redukálják avégből, hogy a kéregpapírmassza belsejében képződő gőznek alkal- 70 mat adjunk arra, hogy oldalirányban távozzék. Erre a sajtolónyomást ismét fokozzuk, amivel szintén kihajtjuk a meg lazult masszában foglalt gőzt. A sajtónak ezen váltakozó megeresztését és meg- 75 húzását periodikusan ismételjük. Ezt azzal foganatosítjuk, hogy a sajtóba való nyomóvízbevezetésre szolgáló szelepet kézzel megfelelően állítjuk be; a szelep pe riodikus beállítása azonban természetesen 80 automatikusan működő berendezés segé lyével is foganatosítható. A kéregpapírmassza kezelése az eljárás ezen stádiuma alatt a végtermék számára kívánt szárazsági fok eléréséig folytatható. A legna 85 gyobb gazdaságosságot mindenesetre akkor érjük el, ha a fűtőáram bevezetését ezen időpont előtt és pedig célszerűen oly pontban szakítjuk meg, amelynél a sajtolt anyagnak kéregpapíranyag-tar- 80 talma még csak kb. 92%-ra rúg. Ez esetben azután a sajtolt halmaz tehermentesítésekor, illetve levételekor a küllevegővel való érintkezés és a kéregpapírhalmaz saját melegének együttes hatása alatt 95 utógőzölgós, illetve utószárítás következik be; ily módon a kéregpapír halmai saját melegét a szárítás céljaira majdnem maradék nélkül használjuk ki. A találmány szerinti eljárásnak már 100 említett előnyein kívül, mely eljárás egyébként a három individuális fokozat egyikével, illetve másikával külön is alkalmazható, még a következő előnyök emelendők ki: 105 Puszta sajtolás révén jelentékeny vízmennyiséget távolítunk el, melyet eddigelé elgőzölögtetéssel, vagyis nagyobb hőenergia alkalmazásával kellett kiküszöbölni. Az eljárás második fokozatában is no tisztán mechanikailag, azaz csupán sajtolás révén történik a víz elválasztása. Az ezen fokozatban azután bevezetett hő tényleg nem használódik el a víz elgőzölögtetése által, hanem az elfolyó vízben 115 levő hőmennyiség kivételével a sajtolt