98448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagrétegeknek, különösen rétegpapírnak víztelenítésére és szárítására

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98448. SZÁM. — XlII/a. OSZTÁLY. Eljárás rostanyagrétegeknek, különösen kéregpapírnak víztelenítésére és szárítására. Kastner Richárd mérnök Steyrermühl és Schmolka Herbert mérnök Wien. A bejelentés napja 1928. évi január hó 13-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi január hó 29-ike. A kéregpapír víztelenítését és szárítását eddigelé oly módon végezték, liogy a kéregpapírgépről jövő nedves kéregpapírtáblákat nagyobb számban felhalmozták 5 és ebben az állapotban csavarsajtóbari vagy hidraulikus sajtóban nagy nyomásnak vetették alá, amikor is azok víztartalmuknak egy részét elvesztették. Ezután a megmaradó víztartalmat, egészen a lég-10 száraz állapotig, elkülönített szárítóeljárással távolították el, melyet rendszerint fűtő és szellőző berendezésekkel ellátott külön készülékben foganatosítottak. A nedves kéregpapír, úgy a mint az a kéreg-15 papírgépből távozik, a lógszáraz állapotra számítva csak kb. 33% erejéig áll papíranyagból, míg majdnem kétharmad rész víziből áll. 100 kg. papíranyagra tehát kb. 200 kg. víz esik. Az eddig'elé SKokásos ki-20 sajtolással azonban a nedves kéregpapírtábláknak légszárazságát általában véve csak kb. 35—40%-ig tudták felfokozni. A megmaradó nedvesség csak a rákövetkező szárító eljárásban, hőhozizávezetós mellett 25 távozott el. Csak kevés kéregpapírfajtánál sikerül az, hogy bizonyos körülmények között 45—50%-nyi száraz állapotig jussanak ed. A találmány szerinti eljárás már most 30 egyrészt a kéregpapírtáblák kisajtolás útján való sokkal messzebbmenő elővíztelenítésót teszi lehetővé, másrésizt pedig ezen eljárás szerint a jórészt víztelenített kéregpapírnak végleges szárítását magán a 35 sajtón belül foganatosítjuk. Ezzel az eddigi eljárásokkal szemben az előnyöknek egész sorozatát érjük el, melyeket az alábbiakban részletezünk. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módjánál, mely az összes elérhető előnyöket öleli 40 fel, lényegében véve három egymásra következő fázis vagy munkiaiokozat különböztetendő meg. Az első fokozatban az anyagot közönséges hőmérsékleten csupán sajtolónyomásnak vetjük alá, mely már a 45 víz jó részét eltávolítja. A második fokozatban a sajtolást hő-hozizávezetés mellett folytatjuk, mimellett azonban a hőmérséklet növelésnek csak cLZ £L hatása van, hogy a víz viszkozitásának csökkentése 50 révén a víznek a sajtolt anyagból való távozását megkönnyíti. Végül a harmadik fokozatban a készre szárítás a megmaradt víz részleges elgőzölgése mellett, fokozott hő-hozzávezetés révén megy végbe anél- 55 kül, hogy az anyagnak a, sajtót el kellene hagynia. A találmány szerinti eljárás szempontjából fontos továbbá, hogy az anyag a sajtolás közben, különösen pedig az első két fokozat tartama alatt aránylag 60 vékony rétegekre vagy csomagokra legyen osztva, melyek behelyezett szitafelületek révén vannak egymástól elkülönítve. Az elrendezést célszerűen akként foganatosítjuk, ihogy minden kéregpapírcsoma- 65 got két szitafelület határoljon és minden második vagy harmadik: halmaz után, két egymásra következő hal rnaznak két szomszédos szitafelüilete közé sima, át nem tört bádog vagy fémlemez van behelyezve. A 70 szitáknak, mint olyanoknak hatása, illetve a részben két-két szita között lévő sima lemezekkel való együttes hatása abban van, hogy a kisajtolt folyadék a sziták szabad csatornái útján, illetve a sziták és 75 a lemez között, nagy mértékben megkönnyített módon, akadálytalanul folyhat el, mivel a szitákon belül, valamint a, szi-