98447. lajstromszámú szabadalom • Téglakemence táglák és hasonlók égetésére

Megjelent 1939. évi október hó 1929-éii. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98447. SZÁM. — XVII e. OSZTÁLY. Téglakemence téglák és hasonlók égetésére. Habla Alajos gépszerkesztő London. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 24-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1927. évi julius hó 29-ike. Jelen találmány téglaégető eljárásra és az eljárás keresztülvitelére alkalmas téglaégető kemencére vonatkozik. Az eljárás lényege abban áll, hogy egy előre- és 5 visszahaladó égető üzemet két hosszfal által képezett, csak a homlokoldalakori nyitott és lemezek által lefedett egyenes égetőcsatornában folytatunk le. Az égetőcsatornában az égetőszakaszok válaszfa-10 lai az égetendő téglákból vannak képezve. Ezek számos áteresztőnyílással vannak ellátva és nem nyúlnak el a kemence egész szélességében, hanem felváltva az egyik fal egyik végén és a szomszédos fal 15 másik végén átjárót hagynak szabadon, úgyhogy a fűtőgázok egy része kígyóalakban halad át az égetoszakaszokon, míg másik része a falakon keresztül jut a következő kamrába. A válaszfalak felra-20 kási módja szerint több vagy kevesebb meleg levegő fog a falnyílásokon áthaladni. Ezenkívül a kemence egész szélességében, a válaszfal előtt, elállítható, vagy elégethető segédfalat rendezünk el 25 vasból, vagy papírból. A segédfal eltávolítása, vagy elégetése útján létesíthetünk mindenkor összeköttetést a következő kamrával. Különböző felrakási módok alkalmazása lehetővé teszi azt, hogy az 30 egyes szakaszokat elzárható falak nélkül is többé-kevésbbé jól elzárjuk. A forró gázok egy része a segédfal eltávolítása után az átjárókon kígyóvonalban vezettetik át az anyagon. Ezek tehát a kamrákon pár-35 huzamosan haladnak át, míg a gázok másik része a segédfal eltávolítása, vagy elégetése után a rövidebb úton, az égetendő formadarabokból épített falak számos nyílásán át jut a következő kamrába. A szilárd falazatból álló hosszfalak ve- 40 szik fel a füstelvezető és melegátvezető csatornákat. Az üzemmenet különben hasonló a körkemencéhez. A hűlő kamrákból tehát elvezethetjük a meleget és azt ismert módon az előmelegítéshez, vagy szá- 45 rításhoz használhatjuk fel. A kemence kiürítése általában a homlokoldalakon történik. A középső kamrákat a kemence közepén kiképzett kijáró ajtón át ürítjük ki. Az eljárást több egymás mellett fekvő, a 50 homlokoldalakon nyitott és az égetendő téglákból épített válaszfalakkal ellátott égetőcsatornában is lefolytathatjuk. Több egymás mellett fekvő égetőcsatornánál úgy is járhatunk el, hogy az egyik égető- 55 csatornát szárítókamrául használjuk. A csatolt rajzon az eljárás keresztülvitelére alkalmas téglaégetőkemenee az 1—7 ábrákon különböző kiviteli alakokban van feltüntetve. Az 60 1., 2., 3. és 4. ábrák egyszerű, kisüzemű kemencét tüntetnek fel. Az 1. ábra a kemence keresztmetszete. A 2. ábra a kemence homloknézete. A 3. ábra a kemence alaprajza. A 65 4. ábra a teljesen megrakott kemencét a válaszfalakkal alaprajzban mutatja. Az 5. ábra kettős kemencét alaprajzban tüntet fel. A 6. ábra a kettős kemence keresztmet- 70 szete. A 7. ábra hármas kemence alaprajza. A 8. ábra a 7. ábra szerinti telep homloknézete. A 9., 9a. és 9b. ábrák az ideiglenes válasz- 75 falakat, illetve oldalsó segédfalakat függélyes metszetben tüntetik fel. A 10. és 11. ábrák megrakott kemence egy