98444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézszulfát előállítására
Megjelent 1939. évi október hó 1929-éii. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98444. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás rézszulfát előállítására. Dr. Bálint István vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi január hó 25-ike. Kézszulfát gyártására ez idő szerint leginkább tiszta rézből vagy rézoxidból indulnak ki. Történtek ugyan kísérletek különböző tisztátlanságot, mint vasoxid, 5 homok stb. tartalmazó rézanyagok feldolgozására, de ezek a gyakorlatban nem váltak be, minthogy a kénsavfogyasztás túl nagy volt és az így keletkező rézszulfátoldatot a szintén jelenlevő tisztátlan-10 ságoktói, főleg a vasszulfáttól csak igen körülményesen és drágán lehetett megtisztítani. A jelen találmány szerinti eljárás módot ad arra, hogy kiindulási anyagul kü-15 lönböző tisztátlanságot tartalmazó rézanyagokat, mint pl. rézércpörköket, rézgranáliákat választva, rézszulfátot tiszta állapotban állítsunk elő. Az eljárásnak még előnye az is, hogy a kénsavfogyasz-20 tás alig múlja felül a rézszulfát képzéséhez szükséges kiszámított szükségletet. A rézszulfát előállítása a találmány szerint a következőképen történik. Ha a réztartalmú nyersanyagban a réz réz-25 oxid formájában van jelen, ami a leggyakoribb eset, akkor az megőrlés után közvetlenül az oldási folyamatba bevihető. Amennyiben fémréz vagy szulfid formájában, akkor az előbb önmagában J0 ismert pörkölési eljárásnak vetendő alá. Fémréztartalom esetében a pörkölési eljárástól eltekinthetünk és az oldás alatt vezethetünk levegőt — esetleg préselt állapotban — a reakcióelegyhez a fémréz !5 oxidálásához. Az oldási folyamathoz nem mint ez idő szerint kénsavat, hanem ammoniumszulfátoldatot használunk. Az oldást szabad ammónia hozzátételével elősegíthetjük. Ilyen módon a réz mint ) rézammoniumszulfát megy oldatba, a vas egyáltalában nem, az egyéb tisztátlanságok pedig csak igen kis mértékben. Az így keletkező rézammoniumszulfátoldatot szárazra párologtatjuk és a bepárolt Cu (H3 N)2 S04 -ból álló sót kb. 250 fok 45 C. hőmérsékletre melegítjük, mikor is vízmentes rézszulfát keletkezik és az ammoniagáz eltávozik. A vízmentes rézszulfát az esetleg jelenlevő kevés tisztátlanságtól, — amilyen lehet pl. a ZnS04 , a 50 Na2 S04 — langyos vízzel való gyors mosással távolítható el, ezalatt a rézszulfátból úgyszólván semmi sem megy az oldatba. A vízmentes rézszulfátot oldatba vihetjük és ismert módon kikristályosít- 55 hatjuk. A bepárologtatás és melegítés alatt keletkező ammoniagázok regenerálására különböző módok állnak rendelkezésünkre. így kénsavval, illetve annak oldatával nyelethetjük el, vagy szénsav- 60 gázzal egyetemben vezetjük iszapolt gipszhez vagy szintén szénsavgázzal egyetemben nátriumszulfát oldatához, mely esetekben mindig újból ammoniumszulfátoldatot fogunk kapni, mely újabb 65 oldási folyamathoz felhasználható. A legutóbb említett regenerálási eljárás sze- -rint még nátriumhidrokarbonátot kapunk, mint értékes mellékterméket. Szabadalmi igények: 70 1. Eljárás rézszulfát előállítására rézoxidot tartalmazó nyersanyagokból, azáltal jellemezve, hogy ezt ammoniumszulfát oldatával esetleg szabad ammónia jelenlétében, oldatba visz- 75 sziik, az oldatot bepárologtatása és a leváló rézammoniumszulfát melegítése által az ammóniát gáz állapotban eltávolítjuk.
