98435. lajstromszámú szabadalom • Rádió vevőkészülék

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÚSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98435. SZÁM. — VII/.j. OSZTÁLY. Rádió vevőkészülék. Ifj. Varga József egyetemi hallgató Pestszentlőrinc. A bejelentés napja 1929. évi január hó 30-ika. Közismert tény, hogy rádiókészülékeik­ben az önindukciós tekercsek hangolását kell elvégeznünk, hogy a kívánt rezgés­számú elektromos hullámot, mint energiát 5 egyenirányítva {elhasználhassuk. Általáno­san használt mód ennek megközelítésiére a tekercsek leágaztatása; amely csak a legdurvább hangolásra ad alkalmat, mi­után csak a tekercsek bizonyos több vagy 10 kevesebb pontjáról van leágazás készítve, mint példakép I. ábra. Ezen leágaztatások nem csupán a készülék építését nehezítik meg-, hanem számottevő veszteséget is okoznak a felvett energia hasznosításánál. 15 A leírás tárgyát képező kapcsolást II. ábra szemlélteti, mely feltételezi azt, hogy a nyilakkal és 1., 2., 3. számokkal jelzett, kapcsolórészeket, egymástól függetlenül és korlátlanul elmozdíthatjuk; azon szerke-20 zeti sajátsággal, hogy a földvezeték a de­tektor-kör azon pontjához van kapcsolva, mely a hallgatótól közvetlenül az öninduk­ciós-tekercshez vezet. Az első két ábra egyező alkotórészeit a következő betűk 25 jelzik: A-antenna; L-önindukciós tekercs; C-kondenzátor; D-detelctor; T-telefon; F-földelés. Ezen kapcsolási elrendezés két részre osztja a készüléket, az önidukciós-körre. ?0 mely a kondenzátorral rövidrezárt önin­dukcióstekercset, az antenna-csatlakozás 1. sz. bevezetését; az egyenirányító- (detek­tor) körre, mely a detektort, 2-es, a hallga­tót, azi ezt rövidre záró blokkondenzátort 55 és a földelés 3-as csatlakozását foglalja magába. Mely szerint az l-es száminál jel­zett kontaktus szerkezet elmozdításával, az antenna folytatását képező önindukciós te­kercsen, a rezgésszámnak legmegfelelőbb 1 helyet kereshetjük ki; a 2 es számmal jel­zett kontaktusszerkezet a detektor csatolá­sát teszi lehetővé, ezen kontaktusszerkezet elmozdításával az egyenirányítóköz szelek­tivitását a legmesszebbmenőleg- használ­hatjuk ki; a 3-as számánál jelölt kontak- í> tusszerkezet, az összekapcsolt hallgató, kon­denzátor és földeléscsoportot, együtt csa­tolja az önindukciós rezgőkörhöz, tekintetbe véve azt, hogy ezen 2-es és 3-as kontaktus­szerkezetek között történik az, antennán át 50 az önindukciós rezgőkörbe juttatott rezgé­sek kiválasztása és egyenirányítása, mely szerint ezen körön csak a kiválasztott és egyenirányított energia jut a hallgatón keresztül vissza az önindukciós rezgőkör- 55 höz, ill. földpotenciába. A földelésnek ezen elrendezése, nem a szokásos rotor ponthoz való kapcsolása, a hangerő jobb kihaszná­lását biztosítja, valamint az egyenirányító kör szükséges függetlenítését és elválasz- 60 tását teszi lehetővé, a kapcsolt önindukciós rezgőkörtől, hogy az egyenirányítást, za­varó visszahatás, fojtás nélkül vezethesse le, tekintve, hogy a 3-as kontaktusszerke­zeten keresztül visszajutó egyenirányított 65 elektromos rezgések, az önindukciós rezgő­körtől a kontaktusszerkezet elhelyezése alapján el van hangolva. Fent részletezett kapcsolás gyakorlati megoldását, a III. ábrán sorozatosan vá- 70 zolt, kapcsoló szerkezet teszi lehetővé; (A) oldalnézetben mutatja, amint a középen hasított hengerpalást alakú le­mezek a (3) szigetelő csőben helyet foglal­nak; (la) a lemezpalást részek kiképzé- 75 sét mutatja, hogy rugalmasságuknál fogva a kívánt huzalrészt a két lemez­palástrész, szigetelő csövön kívül maradó részének ékalakú nyílásában kontaktus­biztosan megragadhassa. (B) keresztmet- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom