98431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lapátkerekek szabáluozására

Megjelent 1939. évi október hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 984.-31. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés lapátkerekek szabályozására. J. M. Voith St.-Pölten. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi szeptember hó 26-ika. Ismeretesek már lapátkerekek víz és levegő számára, — melyek erőgépek vagy előrehajtószervek gyanánt szolgálhatnak — melyeknél a lapátok, a keréktengellyel 5 teljesen vagy megközelíthetőleg párhuza­mos forgástengelyek körül, a kerék for­gása közben, mozognak. A lapátokat a kerékhez képest való viszonylagos moz­gásra emellett egy szerkezet kényszeríti, 10 mely oly elállítható szervvel bír, melynek elállítása a lapátoknak a kerékhez és a folyadékáramláshoz képest való mozgási törvényét és ezáltal a kerék hydraulikus hatásait megváltoztatja. 15 Alábbiakban ily lapátkeréknek vízi­jármű hajtóműve gyanánt való alkalma­zásának példáját írjuk le. Ha a kereket függőleges tengellyel építjük be (ábra), akkor lehetséges, ismeretes kivitelekkel, 20 a lapátoknak a kerékhez képest való moz­gási törvényét, úgy befolyásolni, hogy a fejlesztett erő vízszintes síkban különböző nagyságot és irányt vesz fel, mimellett a kerék állandóan ugyanazon értelemben 25 forog tovább. Ennélfogva lehetséges ily lapátkerékkel valamely hajót mozgatni, egyidejűleg kormányozni és esetleg meg­fordítani is. A lapátokat emellett, a kerékhez képest, 30 vezérlőszerkezet mozgatja, mely oly elál­lítható szervvel bír, melynek állásától a lapátok mozgási törvénye függ és mely­nek elállítása által a mozgási törvény, valamennyi lapát számára közösen, meg-35 változtattatik. Ezen elállítható szerv, azon eszközök szerint, melyek a lapátok viszonylagos mozgásának létesítésére al­kalmazást nyernek, különféle szerkezeti kiképzéssel bírhat. A lapátoknak mecha­nikai meghajtásánál excentrikusan ágya­zott csapból, gyűrűből, görbepályából, vagy hasonlóból állhat. Ha a lapátok meg­hajtása különleges (pl. villamos, nyomó­folyadék- vagy nyomógáz-) motorokkal történik, akkor az elállítható szervet a 45 lapátkereken kívül is elhelyezhetjük és villamos, hydraulikus vagy pneumatikus kapcsolószerv gyanánt képezhetjük ki. Ezen elállítható szervet az alábbiakban — szerkezeti kiképzésétől és térbeli elrende- 50 zésétől függetlenül — a rövidség kedvé­ért egyszerűen „vezérlőközponténak ne­vezzük, A vezérlőközpontnak elállítása által a lapátoknak a kerékhez képest való 55. viszonylagos mozgását kétféle módon vál­toztathatjuk meg. Ezen két elállítás pl. a vezérlőközpontnak excentrikusan ágya­zott csap, gyűrű, stb. gyanánt való kikép­zésével bíró lapátoknak mechanikai meg- 60 hajtásánál azáltal jön létre, hogy a vezér­lőközpont az egyik esetben a kerékközép körül közben körülvezettetik, a másik esetben ellenben egy átmérőn el lesz tolva és különböző excentricitásokra beállítva. 65 Az első esetben, melyet az alábbiakban röviden „a vezérlőközpont kerületi elállí­tásának" nevezünk, a lapátoknak a kerék­hez képest való viszonylagos mozgása vál­tozatlan marad, csak a lapátoknak a ke- 70 rékhez képest való egyenlő viszonylagos állású helyei, a nyugvótérhez képest, ugyanazon szöggel el vannak forgatva, amellyel a vezérlőközpont elforgattatott. A második esetben, melyet az alábbiakban 75 röviden „a vezérlőközpont sugárirányú el­állításának" nevezünk, a lapátoknak a kerékhez képest való viszonylagos mozgá­sának nagysága változik. A lapátok mozgási törvénye megváltó- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom