98409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép pengék, különösen biztinsági borotvapengék köszörűlésére

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98409. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és gép pengék, különösen biztonsági borotvapengék köszörülésére. Société d'Etudes de Machines a Affuter Páris. A bejelentés napja 1928. évi november hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi november hó 23-ika. A találmány pengék, különösen biztonsági borotvapengék köszörülésére való eljárásra és gépre vonatkozik. A találmány lényege abban van, hogy a metszőélnek 5 egyik, már köszörült oldalát (melyet első oldalnak fogunk nevezni) a másik oldal köszörülése alatt külön támasz segélyével megtámasztva tartjuk, még pedig oly módon, hogy a köszörűkő a második oldal kö-10 szörülése közben az említett támaszba behatol. Az első oldal azon egész felülete, mely a használatba veendő metszőéi helyének szomszédságában van, oly alátámasztást kap, hogy a második oldal köszörülése 15 alkalmával, tehát a metszőéi létesítésekor, minden tarajképződést elkerülünk. Ezen célból a támasz felülete ugyanolyan (vagy közelítőleg olyan) görbülettel bír, mint az általa alátámasztandó első oldal 20 felülete. Ezen eljárás keresztülvitelére oly támaszt használhatunk, mely minden, egyik oldalán köszörült új penge számára újabb felületet nyújt, mely a megelőző penge 25 köszörülése alatt használt felület helyébe lép. A találmány lehetővé teszi, hogy pusz tán magával a köszörüléssel tökéletesen éles és tarajnélküli metszőélre tegyünk 30 szert. Ekként az eddigiekkel szemben min den tarajeltávolítás szükségét elkerüljük. A tarajeltávolítás művelete a régebbi gyártási módszerek alkalmazásánál különösen fáradságos volt és hegyes élszög, ill, 85 éles vonal nélküli, vagyis metszésre alkalmatlan élt hagyott meg; ennélfogva a metszőéi kiélezéséhez hosszadalmas esi* szólás volt szükséges és ezen utóbbi művelet azzal a kockázattal járt, hogy a metszőéi nagymérvű rongálást szenvedhetett. Ez- 40 zel szemben a találmány alkalmazásánál a köszörülés után éles metszőéi áll rendelkezésünkre, mely a köszöriilési folyamat után érintetlen marad, egyúttal pedig fokozzuk a gépek gazdaságosságát és 45 az előállított pengék minőségét. A találmány a következőkön alapszik: Ha fémből álló munkadarabot valamely vágó vagy koptató szerszámmal megmunkálunk, akkor a munkadarab szélén fém- 50 sáv marad vissza. E sáv a munkadarab vékonyított részétől ered, mely csekély vastagsága folytán hajlékony és nem lévén abban az állapotban, hogy azt a szerszám elmesse, a szerszám nyomása alatt 55 meghajlik anélkül, hogy azt a szerszám megmunkálta volna. Ez a fémsáv, melyet sok esetben varratnak vagy gerincnek ne veznek, könnyen képződik oly két felület metszésénél, melyeknek a metszési vonal- 60 ban emelt érintősíkjai igen kis szöget képeznek; ez az eset áll fenn késeknél és borotvapengéknél. A tarajképződés elkerülésére az említett fémsávnak a hajlítás ellen elegendő ellenállást kell kölcsönözni, 65 A találmány szerint e fémsáv hajlítási nyomatékát, annak minden pontjában, azzal küszöböljük ki, hogy a metszőéi széléig, az utóbbit beleértve, a nyomatéki kar hosszát csúszó támasz segélyével megsem- 70 misítjük, amivel minden tarajképződést elkerülünk. Gyakorlatilag ezenfelül célszerű oly támasz alkalmazása, mely a pengét ama vonalon túl támasztja meg, mely a metszőélt fogja képezni, úgyhogy a kö- 75 szörűkő a fentemlített második oldal köszörülése alkalmával a penge egy részével egyidejűleg magának a támasznak egy