98392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxyamionok vagy oxyaminszármazékok előállítására

— 2 ~ után a reakciókeverékhez 30 ccm. phenyl­propylent adunk és jól összerázzuk. A szénhydrogén réteget a vizes rétegtől elvá­lasztjuk, a vizes réteget még néhányszor 5 phenylpropylennel kirázzuk és az újabb kivonatot a főtömeggel egyesítjük. Az így nyert bromylmethylamin tartalmú telítet­len szénhydrogént vízfürdőben óvatosan melegítjük mindaddig, míg jódkaliumos 10 keményítőpapírt többé nem kékít meg. Ezután a feles szénhydrogént vacuum­desztillációval visszanyerjük. A desztillá­ció maradékából a brommethylaminophe­nylpropant kristályosítással választjuk 15 ki. De célszerűbben járunk el úgy, ha a desztillációs maradékot híg sósavval for­raljuk és az ilymódon keletkező oxyme­thylaminphenyl propánt valamely nehezen oldható sója alakjában, mint pl. pikrat, 20 izoláljuk. 2. 15 g. acetylbromylmethylamint és 12 g. phenylpropylent 50 ccm. száraz ben­zol oldatában szobahőmérsékleten tartunk, majd vízfürdőn rövidebb ideig melegít-25 jük, A vegyfolyamat befejezte után az oldószert és a változatlan telítetlen szén­hydrogént desztillációval eltávolítjuk. Szörp marad vissza, melyből a bromace­tylaminophenylpropant kristályosítással 30 nehéz leválasztani. Ezért célszerű a desz­tillációs maradékot híg sósavval főzni, amikor is a sósavas oldatból meglúgosí­tással és aetherrel való kivonással, az aetheres oldat betöményítésével kristályo-35 san nyerhető a 117°-nál olvadó oxymethyl­aminophenylpropan. 3. 10.3 g. N-methylurethant leöntünk 16 g. brómmal és erős hűtés mellett 10 g. 40%-os nátronlúgot adagolunk hozzá erős 40 rázás közben. A brómszín eltűnése után 20 ccm. phenylpropylent és 0.1 g. jód­natriumot adunk hozzá és vízfürdőn óva­tosan melegítjük. Miután a reakcióelegy jódkáliumos keményítőpapírt már meg 45 nem kékít, a reakcióel egyet vízzel főzzük hosszabb ideig visszafolyó hűtő mellett, amikor is a keletkezett phenylbrom­propylaethylurethan elszappanosodik és oxymethylaminophenylpropan keletkezik, 50 amelyet valamely alkalmas módon izo­lálunk. 4. 2.74 súlyrész bromyl-methyloxyami­dot feloldunk enyhe melegítései 5 súlyrész phenylpropylenben. A melegítést most 55 már addig folytatjuk higanygőzlámpa fé­nyének egyidejű behatása mellett, amíg a reakció be nem fejeződött. A reakció­elegyből a phenyl-, brom-, oxalylmethyl­aminopropan részben kikristályosodik. A kristályokat izolálhatjuk, de célszerű az 60 egész reakcióelegyet híg sósavval elfőzni és a híg sósavas oldatból a keletkezett oxymethylaminophenylpropant izolálni. 5. 24 g. bromylbenzolsulfo-methylamint hozzáadagolunk 25 ccm. phenylpropylen- 65 hez és közben hűtjük, A reakció néhány perc alatt befejeződvén, a fölös phenyl­propylent vacuumban csökkentett nyomás mellett ledesztilláljuk. A visszamaradó üvegszerű tömeg hosszabb állás után ki- 70 kristályosodik. Alkoholból jól kristályo­sítható. A nyert brom-, phenyl-, benzol­sulfo-methylaminopropan színtelen, 95— 98° körül olvadó test, mely vízben nem oldódik, szerves oldószerek melegen jól 75 oldják. A termelés igen jó. ti. 5 g. fahéjalkoholt és 5 g. bromylben­zolsulfo-methylamint óvatosan összeol­vasztunk. Rövidebb melegítés után a fö lös fahéjalkoholt magas vacuumban desz- 80 tillációval eltávolítjuk. A visszamaradt phenyl-, brom-, benzolsulfo-methylamino­propylalkohol nyers állapotban alig mozgó, hidegen alig önthető olajas töme­get képez, amely valamely szokásos módon 85 tisztítható. 7. 10 g. crotonsavat és 10 g. bromylben­zolsulfo-methylamint összeolvasztunk és óvatosan addig melegítjük, míg a reakció be nem fejeződött. Ezután a fölös croton- 90 savat vacuumban vagy desztillációval el­távolítjuk. A visszamaradó brom-, benzol­sulfomethylamino-vajsav hosszú állás után kristályosodik. 8. 10 ccm. allylalkoholhoz hozzáadago- 95 lünk 10 g. bromylbenzolsulfomethylammt. A reakció befejezte után a fölös allylalko­holt vacuumban desztillációval eltávolít­juk, mire visszamarad a brom-, benzol­sulfomethylaminpropylalkohol, amely 100 sűrű olaj. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vicinális halogéntartalmú ami­nők és származékaiknak előállítására, jellemezve azáltal, hogy halogenylami- 105 nokat vagy ezeknek alkyl vagy acyl­származékait telítetlen kötést tartal­mazó vegyületekkel hozzuk reakcióba. 2. Az 1. alatti igénypont foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy haló- no genylamin származék tartalmú reak­cióelegyet a halogenylamin test izo­lálása nélkül hozunk telítetlen kötést tartalmazó vegyülettel reakcióba. 3. Az 1. alatti igénypont foganatosítási 115 módja, jellemezve azáltal, hogy haló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom