98388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az aluminiumgyártáshoz alkalmas tiszta aluminiumvegyületek előállítására
Megjelent 1939. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98388. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás az alumíniumgyártáshoz alkalmas tiszta alumínium vegyületek előállítására. Dr. Bachmaim Wilhelm vegyész Seelze (Hannover m.). A bejelentés napja 1929. évi február hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi március hó 5-ike. Aluminiumfém előállítása a szokásos módon elektromos kemencében alumíniumoxid megbontása útján történik, amikor is az aluminiumoxidot főkép kryolit-5 bői álló ömlesztő fürdőbe helyezzük. Dacára annak, hogy aluminiumvegyületek a földkéreg lényeges alkatrészét képezik és sok helyen fordulnak elő, aránylag csak kevés telep alkalmas az alumínium elő-10 állításához való kiindulási anyag szolgáltatására. Ennek oka, hogy a természetben előforduló legtöbb aluminiumvegyiilet túlságosan tisztátalan, különösen vasat és kovavasat tartalmaz, a mi alumíniumnak 15 ezen vegyületekből való előállítását nagyon megnehezíti, sőt esetleg teljesen lehetetlenné teszi. Alumínium tartalmú anyagnak elektrolytikus alumíniumgyártáshoz való alkalmazásának előfeltétele 20 tehát, hogy az lehetőleg tiszta legyen. A találmány az alumíniumgyártáshoz alkalmas tiszta aluminiumvegyületek előállítására vonatkozik és abban áll, hogy közbenső vagy végső termék gyanánt az 25 alumínium fluorvegyületeit állítjuk elő azáltal, hogy fluort nem tartalmazó aluminiumsót vizes oldatban, szuszpenzióban vagy szilárd állapotban alacsony vagy magasabb hőmérsékleten fémfluoriddal 30 cserebomlásnak vetünk alá. A találmány értelmében előállított és az alumíniumgyártáshoz közvetlenül alkalmazható végtermékek az aluminiumfluorideken kívül különösen az aluminium-35 alkali-kettős-fluorvegyületek (kryolithek). Lehet azonban az aluminiumíluoriidnak közbenső termék gyanánt való felhasználásával az aluminiumoxidhoz is jutni. Fluort nem tartalmozó aluminiumsó 40 gyanánt a találmány értelmében bármely só alkalmazható, első sorban azonban aluminiumnitratot, illetve aluminiumchlori • det kell megneveznünk. Aszerint, hogy aluminiumfluoridot vagy aluminium-alkali-kettős-fluoridot akarunk 45 előállítani, fogjuk a reakciós anyagokat, a fluort nem tartalmazó aluminiumsót, a fémíluoridet megszabni. Pl. kryolithek előállításához, melyek közül a 3 NaF A1F3 a legnagyobb jelentőségű, aluminiumnit- 50 ratot natriumfluoriddal vagy kaliumfluoriddal, ammoniumfluoriddal stb. vetünk cserebomlás alá, ahogy azt a következő egyenlet szemlélteti: A1 (NOH ): , + 6 Na F = 3 NaF A1F3 + 3 Na NOs . 55 A kiindulási anyagokat a megadott mennyiségi arányban vizes oldatokban vagy vizes szuszpenziókban célszerűen a melegben és mozgás (kavarás) közben egymásra hatni engedjük, mimellett némi idő 60 után a megfelelő kryolithek tiszta alakban képződnek azon fémnitratok képződése mellett, melyeknek fémfluoridjait, alkalmaztuk a cserebomláshoz. Minthogy az aluminiumnitrát, de az 65 aluminiumchlorid és aluminiumszulfát is tudvalevőleg kristályvizet tartalmaz, s komponenseket is, miután azokat előzőleg bensően összekevertük, tág hőmérsékleti határok között való hevítés által egy 70 másra hatni hagyhatjuk, mimellett szintén megfelelő kryolithek képződnek. Egész kevés folyadékkal, sőt szilárd anyagokkal is dolgozhatunk. A fluort nem tar t.almazó aluminiumsó a fémfluoriddal 75 való cserebomlása egész általánosságban melegítés, kavarás vagy egyéb mecha nikai megmunkálás, továbbá nyomás bf> hatása alatt eszközölhető. A fluort nem tartalmazó aluminiumsó 80
