98366. lajstromszámú szabadalom • Kemence vagy retorta kavarószerkezettel

Megjelent 1939 . évi október hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98366. SZÁM. — n/e. OSZTÁLY. Kemence vagy retorta kavarószerkezettel. Salerni Piero Mariano mérnök London és Metalllbank und Metallurgische Gesellschaft A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1928. évi február hó 24-ike. A találmány kavaróberendezéssel ellá­tott kemencékre vagy retortákra vonatko­zik, főleg szénnek és más széntartalmú anyagnak száraz desztillációsára, mely 5 pl. szénhydrogéneknek az anyagból való kitermelését célozza. A találmány szerint az anyag kavarására és megfordítására szolgáló berendezés úgy van kiképezve, vagy elrendezve, hogy a kavaró a ke-10 mence vagy retorta figyelembe jövő ré­szei helyzetének és alakjának minden egyenlőtlenségét és változását követheti vagy ezek elől kitérhet. Ily fajta egyen­lőtlenségek pl. a kemence vagy retorta 15 pontatlan készítésétől eredhetnek, míg ezen részek helyzet- és alakváltozásai a hő befolyására vezethetők vissza. A talál­mány szerinti sajátos kiképzés folytán a kavaróberendezésnek jó működése min-20 den körülmények között biztosíttatik. A találmány szerint az anyag előnyösen teknőkben, vályúkban stb. kezeltetik, melyek bármely alkalmas módon hevít­hetők. Az anyagnak ezen hordozói vagy 25 tartályai, melyek különböző alakúak le­hetnek az alábbiakban röviden vályúk­nak neveztetnek. A kavarókat vagy a ka­varóberendezést célszerűen úgy képezzük ki, hogy a vályúkhoz képest végzett vi-30 szonylagos mozgás alatt ezen vályúknak anyaggal borított felületéhez teljesen, vagy legalább nagyjában, önsúlyuk foly­tán fekszenek fel. A kavarok alakját úgy választhatjuk meg, hogy az anyagra való 35 behatásuk folytán a vályúk felületéhez szoríttatnak és hogy az anyagot eke mód­jára átforgatják. A kavaróberendezés és a vályúk közötti viszonylagos mozgás vagy a kavaróberendezésnek vagy a vá­lyúknak vagy mindkét szerkezetnek for- 40 gatásával idézhető elő. A vályúk gyűrű­alakúak lehetnek és egymás fölött rendez­hetők el célszerűen oly módon, hogy belső fűtőkamarát alkotnak. A fűtőkamara me­lege a vályúkkal közöltetik, a vályúk szer- 45 kezeti anyagában vezetés útján terjed tova és a vályúkban foglalt anyagra vite­tik át. Ennek következtében a vályúk vagy az anyag fölhevítésének más mód­jait is választhatjuk, 50 A gyűrűalakú vályúk belső oldalfalaik­kal pihenhetnek egymáson úgy, hogy ezek a belső hevítőtér határolását alkotják. Az egyes gyűrűk pl. ékek, fognyúlványok vagy efféle szervek útján köthetők össze 55 egymással úgy, hogy egymáshoz képest el nem foroghatnak vagy el nem tolód­hatnak és a kavaróberendezés mozgása folytán sem változtathatják viszonylagos helyzetüket. A legfelső vályúra adagolt 60 anyag lefelé vándorol valamennyi lalatta fekvő vályún át és célszerűen úgy vezet­tetik, hogy minden vályúba való belépés­nél először külső szegélyéről a belső sze­gély felé, innen azután vissza a kerület 65 felé mozog, ahol nyílások vagy kivágások vannak kiképezve, melyeken át az anyag az alatta fekvő vályúba juthat, ill. át­folyhat. A kavarok úgy lehetnek kiké­pezve, hogy az anyagnak ezt a mozgását 70 maguk, minden segédeszköz nélkül léte­sítik, hogy tehát az anyagot a vályúkon végigvezetik és e közben egyúttal eke módjára át is forgatják úgy, hogy a vá­lyúkban megelőzzük bárminemű lerakó- 75 dás képződését és elegendő mérvű és

Next

/
Oldalképek
Tartalom