98361. lajstromszámú szabadalom • Üzemi eljárás tégla-, illetve cserépégető kemencék, főleg körkemencék számára
Megjelent 1939. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98861. SZÁM. — xvn/C. OSZTÁLY. Üzemi eljárás tégla-, illetve cgerópógető kemencék, főleg körkemencék számára. Pohl Gusztáv és Plachner István téglagyárosok Szombathely. A bejelentés napja 1928. évi október hó 27-ike. A tetőcserepet is gyártó téglagyárak üzemében azt tapasztalják, hogy vagy a tégla van gyengén kiégetve, vagy a cserép van elégetve. A tégla kiégetése ugyanis maga-5 sabb hőfokot igényel, mint amennyit a tetőcserép kiégetése elbír. A téglaégetés által megkívánt hőmérséklet tehát túl magas a tetőcserép égetéséhez, míg a tetőcserép legkedvezőbb égetési hőmérséklete nem szol-10 gáltat kellőképen kiégetett téglát. A szokásos tégla-, illetve cseréprakási és égetési módok további hátránya, hogy szükségképen legalább 50o/0 -kal több kevésbbé értékes téglát kell kiégetni, mint 15 cserepet, mely iránt nagyobb szükséglet mutatkozik, mint a tégla iránt. A jelen találmány szerinti üzemi eljárás a téglagyártás ezen hátrányait kiküszöböli és oly rakási, ill. égetési módot javasol, 20 melynél egyrészt az égetendő tégla az egyidejűleg égetendő cserép számának csupán kb. 25%-át teszi ki és mely másrészt vékony «cserépzsindely» színtiszta égetését teszi lehetővé a tetőcserép deformálá-25 sának elkerülésévej, de egyúttal a téglának éles és jó kiégetését is biztosítja a kemence padozatában és mennyezetében eddigelé szükséges füstcsatornák kiküszöbölése és a hasznos égési térnek beépített 30 téglafalak okozta csökkentése nélkül. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a kemence üregében, helyenként, az égetendő téglákból rakott védőfalakkal határolt tűzszekrényeket rendezünk el és két-35 két szomszédos tűzszekrény közötti térben az égetendő cserépből betétfalakat létesítünk, melyeken át a füstgázokat felülről lefelé, rézsútos irányban vonultatjuk át. A tégla emellett a tűz közvetlen behatása alatt áll és így a szükséges magasabb 40 hőfokot megkapja, úgyhogy élesen és jól égettetik ki. A tetőcserép azonban a már részben lehűlt égési gázokkal érintkezvén, túlégetését elkerüljük. Emellett a cserép nincs kitéve a tűz, illetve a színtelenítő 45 gázok közvetlen hatásának. A tüzelőanyag az elégetéséhez szükséges levegőt alulról kapja; a levegő tűzszekrényben felfelé áramolva, átcsap a védőfal felső áttörésén és felülről lefelé áram- 50 lik át a vékonyfalú betéten. Ennek azi az előnye, hogy a legmelegebb füstgázok a cserép felső, tehát tehermentes rétegeivel érintkeznek, nem pedig az alsó, terhelt rétegeivel, mint a vízszintes tűzvezetésnél, 55 miáltal elkerüljük a cserépnek az ezen tűzvezetésnél fellépő káros deformációját. A mellékelt rajz a találmány szerinti üzemi eljárás példaképem megoldási alakját érzékelteti. Az 60 1. ábra egy kemencerész függélyes hosszmetszete, a 2. ábra függélyes keresztmetszete. A körkemence üregében, helyenként, az égetendő fali téglából (3) tűzszekrényeket 65 létesítünk, melyek kétoldalt ugyancsak a kiégetendő téglából rakott (1, 2) védőfalakkal vannak határolva. A párhuzamos (1,2) védőfalak létesítette (3) tűzterekbe a levegő az egyik, pl. az (1) falban alul kiképezett 70 (43 áttörésen át lép be, a tűzszekrényen alulról felfelé áramlik és a másik pl. jobboldali (2) védőfal felső részében kiképezett (5) áttörésen a két-két tűztér között meghagyott (8) térbe csap át, melyben az 75 égetendő cserépből vékonyfalú betétfalat
