98346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulájú állati fehérjéknek fonható oldatokká való átalakítására

Megjelent 1929. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98346. SZÁM. — XIY/a. OSZTÁLY. Eljárás nagymolekulájú állati fehérjéknek fonható oldatokká való átalakítására. Heberlein & Co. A.-G. gyári cég- Wattwill (Svájc). A bejelentés napja 1929. évi január hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi február hó 20-ika. Eddigelé már sok esetben kísérelték meg fonható oldatoknak fehérjékből való előállítását. E kísérleteknél azonban vagy aránylag könnyen oldható alacsony mole-5 kulájú anyagokból, pl. zselatinból, kazeinből stb. indultak ki, vagy pedig a nehezen oldható nagymolekulájú proteinanyagoknak, pl. gyapjú- vagy selyemanyagnak erélyesen ható vegyszerekkel való 10 oldását kísérelték meg, amikor is mindig a nagymolekula messzemenő elbontása következett be. Mindkét esetben csak igen hiányos fonóoldatok voltak elérhetők, melyek használható fonalak terme-15 lését nem tették lehetővé, minthogy a keletkezett termékek úgy a vízállóság, mint a szilárdsági tulajdonságok tekintetében is annyira kedvezőtlenek voltak, hogy gyakorlati alkalmazásuk kizártnak mu 20 tatkozott. Már most azt találtuk, hogy nehezen oldható nagymolekulájú állati fehérjékből kiváló minőségű fonóoldatokra tehetünk szert, ha azokat fenolokban, meg 25 előző vagy egyidejű duzzasztás mellett oldjuk. E részben megjegyzendő, hogy a nagymolekulájú fehérjék duzzasztás nél kül is oldódnak a fenolokban, ez az oldás azonban csak 100° C fölötti hőmérsékle-30 teken és mindig felbomlott, sötétszínű termékek képződése mellett következik be. A duzzasztás forró vízzel való kezeléssel, esetleg nyomás alatt, magasabb hőmérsékleteken foganatosítható. Ha ily 35 módon elegendő duzzasztás el nem érhető, úgy azt sav hozzáadásával fokozhatjuk. E mellett azonban ügyelni kell arra, hogy a sav erőssége szerint a savmennyiséget akként kell megszabni, hogy a fehérje bomlása be ne következhessék. A duz- 40 zasztott massza azután folyékony fenolban viszkózus folyadékká oldható fel. Ha azt látjuk, hogy a fehérjeanyag már a íenolban eléggé duzzad, akkor az előduzzasztás elmaradhat. Ez esetben a duz- 45 zasztást és feloldást egyetlen munkafolyamatban végezzük. Az oldófolyamax melegítéssel segíthető elő, amikor is azonban a fehérje bomlását el kell kerülni. A fenolok, valamint ezek homologjai és szár- 50 mazékai akár önmagukban, akár keverten, esetleg jobb folyósítás céljából kevés víz hozzáadása mellett alkalmazhatók. Valamely fenol alkalmazhatóságának előfeltétele, hogy alacsony olvadáspontú, 55 ill. 100° C alatti hőmérsékleten folyósítható legyen. Az eljárás tetszőleges nehezen oldható nagymolekulájú állati fehérjékre, pl. szarura, bőrre, húsra, gyapjú- és selyemhul- 60 ladékokra stb. alkalmazható. A kapott fehérjeoldatokból ismert módon a nedves vagy száraz í'onóeljárás szerint oly műfonalak állíthatók elő, melyeknek tulajdonságai messzemenőleg egyeznek a ter- 65 mészetes rostok sajátságaival. Ezen oldatokból egyéb műanyagok, pl. filmek, képlékeny masszák stb. is készíthetők, alkalmas módon foganatosított koagulálás révén. 70 I. példa. Szaruforgácsokat vízzel és szalicilsavval melegen kezelünk mindaddig, míg a forgácsok duzzadás mellett meg nem puhultak, mire azokat lecsepegtetés után kb. 10-szeres mennyiségű folyósított 75 fenolba hidegen visszük be. Emellett megelőzőleg a fenol folyósításához használt vízmennyiségnek oly nagynak kell