98327. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tartányokon átvezetett folyadék átfolyásának megakasztására

— 2 — ér, vízszintesen elhelyezett üreges téglák­ból, a felül megmaradó kis háromszög­alakú (h) rész pedig tömör téglákból áll. A két kamrát az (i) tömör falazat vá­.5 lasztja el egymástól, melynek mindkét ol­dala függélyegesen felállított üreges (k) téglákból álló falrészekkel van borítva. Valamennyi falban (1, 1) nyílások van­nak meghagyva az erjesztendő anyaghoz 10 szükséges levegő elosztása céljából. A két kamra (d) mellső részén, pontosan az (i) választófallal szemben lévő pon­ton, az (m) légbebocsátó nyílás van ki­képezve, melyet sűrű fémháló véd. 15 Mindegyik kamra feneke a középpont felé konvergáló, lejtős síkokból áll, ahol is a középpontban egy-egy (o) csatornával közlekedő (n) rács van. A két (o) elvezető­csatorna a folyadékot összegyűjtő közös 20 (p) gödörbe torkol. Mindegyik kamra, mellső (d) részén egy­egy, pántokkal merevített (q) függélyes tolóajtóval van ellátva, melyek a 2. ábrán látható módon U keresztmetszetű vastar-25 tokban vezetődnek. A (q) ajtóknak meg­felelően, melyek zsilipszerűen mozgathatók, a verem (s) tetejében két hasonló (r) ajtó van elrendezve. Az (r) ajtók a tető belső oldalán az (u) 30 hossztartók (t) öve és az ezen hossztartó­kon megerősített (v) szögvas között veze­tődnek. Az (u) hossztartók a falazat felső szé­lére vannak fektetve és a (w) lemezeket 35 hordják, melyek a tulajdonképeni tetőt al­kotják és melyek felül célszerűen beton­réteggel vannak borítva. Az egymásnak megfelelő (q, r) tolóajtók az erjesztendő anyag behelyezésére és el-40 távolítására szolgálnak. Világos, hogy mind­egyik ajtó a másiktól függetlenül nyitható. Az (f, g) oldalfalak külső oldala (x) habarcsréteggel van borítva (4. ábra), mely az üreges téglák nyílásait elfödi. 45 Az erjesztendő orgános anyagokat az (a, a) kamrákba töltjük. Néhány nap múlva az anyagban igen élénk és szabályos, nagy hőmérsékletű erjedés megy végbe, különö­sen, ha az anyagok elegendő nedvességet tartalmaznak, mely szükség esetén víz, 51 trágyáié, vér vagy más folyadék hozzá­adásával pótolható. Ezen anyagok rövid idő alatt mezőgazdasági célokra kiválóan alkalmas trágyává alakulnak át, mely hi­giénikus és gazdasági szempontból töké- 51 letesen kielégítő eredményeket szolgáltat. Az anyagnak ezen kamrákban való erjesz­tése megöli a közegészségre káros, összes mikroorganizmusokat, valamint a növényi élősdiek csíráit is, melyek ezen erjeszt- 61 hető anyagok minden grammjában millió­számra találhatók és a mezőgazdaságban általában igen súlyos hátrányokat okoz­hatnak. A találmány szerinti erjesztőverem igen 6; olcsón állítható elő, könnyen kezelhető és úgy a városokban összegyűjtött szemétnek, mint vidéken az istállószemétnek és álta­lában minden rothadó anyagnak erjeszté­sére kiválóan alkalmas. 7' Az eddigelé hasonló célokra szolgáló er­jesztőberendezések nagy hátrányokat mu­tatnak. Ilyen pl. az ammoníákos nitrogén elvesztése, az előállított csekélyértékű trá­gyához képest, túlmagas berendezési költ- 7 ségek, nagy munkaköltségek, egyenlőtlen erjedés stb., miértis az építési és üzem­költség fedezésére gyakran kénytelenek vol­tak a trágyaszer árát emelni. A leírt be­rendezés mindezen hátrányokat teljesenki- 8 küszöböli, mindenekelőtt pedig biztosítja azt, hogy az anyag oldalról a közép felé tökéletes légellátásban részesüljön. A leírt kamrák fertőző betegségben elpusztult álla­tok hulláinak megsemmisítésére is alkal- 8 mas, melyeknek darabjait 30 cm. magas­ságú rétegben az erjesztendő anyaghal­mazra helyezzük. Ekként az állati hul­lák ezen megsemmisítése révén a leírt kamrák a községi háztartási költségek csök- 9 kentése szempontjából is fontos előnyt nyújtanak. Szabadalmi igények: 1. Rothadó , anyagoknak trágyává való át­alakítására szolgáló, zárt falazott kam- 9 rákból álló erjesztőverem, melyet a rács­csal ellátott (m) nyíláson át bebocsá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom