98311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúvott gázok fáradt hőjének hasznosítására vízgázeljárással.
Megjelent 1939. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98311. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Eljárás fúvott gázok fáradt hőjének hasznosítására vízgázeljárásnál. Frankfurter Gasgesell seliaft cég és Reiehard Franz igazgató Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1928. évi március hó 16-ika. Vízgáztelepekkel kapcsolatos, a fáradt hőt hasznosító ismert telepeknél egy bizonyos módszer szerint a forró fúvott gázokat és a vízgázt, fáradt hőjüknek haszno-5 sítása céljából, egymásután vezetik a fáradt hőt hasznosító telepnek egyazon részébe, általában tehát egyazon gőzkazánba. Azon hőmennyiségek, melyek Vá percnyi befúvási és 4—5 percnyi gázosítási tartam 10 alatt a fáradt gázokban foglaltatnak és hasznosíthatók, a fúvott gáznak 450 cm3 gáztérfogatánál, körülbelül 127.000 és a vízgáznak megfelelő 160 cm3 térfogatánál, körülbelül 13.000 kalóriára tehetők. A 15 befúvási tartam és a gázosítási tartam alatt tehát nagyon különböző hőmennyiségeket vezetünk a kazánba, amikor is a fúvott gázok még körülbelül 100°-kal melegebbek a vízgáznál. A gőzkazánban ezért 20 nagy hőmérsékletingadozások lépnek fel, melyek a kazán anyagának oly nagymérvű igénybevételével járnak, mely az eljárásra nézve nagy hátrányt jelent. A hőmérsékletkülönbségek kiegyenlíté-25 sére azt is javasolták, hogy a gázokat Cowper-készüléken vezessék keresztül; ez azonban az eljárásnak egy további hátrányát növeli, mely abban áll, hogy a vezérlőszerveknek vízgázra és fúvott gázra 30 történő átváltásánál a két gáznak keveredése a vezetékekben elkerülhetetlen és hogy a kéményen keresztül értékes vízgáz megy veszendőbe. Az utóbbi hátránynak elkerülésére azt 35 is javasolták, hogy a vízgázt a fúvott gáztól elkülönítetten hasznáják, pl. a vízgáz előállítására szükséges gőznek túlhevítésére. Ekkor azonban a hőmérsékletingadozások a kazánban még nagyobbak lesznek és annak anyaga még jobban szenved. 40 A jelen találmány azon gondolatból indul ki, hogy póttüzelés segélyével ezen . 'ingadozásokat elkerüljük és egyúttal a minden gázgyárban rendelkezésre álló olcsó égési anyagokkal még nagyobb 45 mérvű gázfejlesztést érjünk el. Ezen póttüzelés ezenkívül akként van berendezve, hogy az a körülbelül 10% szénoxid, mely a fúvott gázokban van, még hasznosíttatik. Ezen póttüzelés lehet vagy oly gáztü- 50 zelés, melynél olcsó generátorgázokat használunk, mint amilyeneket a gázretorták fűtésére is alkalmaznak, vagy pedig szénportüzelés vagy olajtüzelés oly olajok számára, mint amilyenek gázgyárban 55 képződnek vagy könnyen beszerezhetők. Ismeretes ugyan már, hogy fáradt hőt hasznosító berendezésnek azáltal kölcsönözzenek fokozott mérvű fűtőhatást, hogy az elegendő levegőt tartalmazó fáradt hő 60 áramába szénport szórnak be. Itt azonban csak állandó hőtartalommal biró gázáramra gondoltak és ezen hőtartalom ingadozásainak lehetőségét nem vették figyelembe. 65 A jelen találmány azonban elsősorban abban áll, hogy a generátorból a gőzkazánhoz vezető vezetéket égési kamrává képezzük ki és hogy ebbe vezetjük be egy csövön keresztül a póttüzelés égési anyagát, 70 ahol is az üzemet célszerűen akként rendezzük be, hogy az égési anyag és a levegő keverékét a befúvás alatt is bevezetjük, mely idő alatt azonban a bevezetést akként fojtjuk le, hogy a le nem fojtott pót- 75 keveréknek elégése, a gázosítási idő alatt,