98297. lajstromszámú szabadalom • Forgáscsap forgóalvázzal bíró lokomotívokhoz vagy más járművekhez

Megjelent 1929. évi szeptember l

ió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98291. SZÁM. — Y/C. OSZTÁLY. Forgáscsap forgó alvázas lokomotivokhoz vagy más járművekhez. Beyer Peacock & Co. Limited cég Manchester és Whiteleggr Róbert Harben mérnök Disley (Anglia). A bejelentés napja 1928. évi november hó 24-ike. Nagybritánniai elsőbbsége 1928. évi január hó 25-ike. A találmány lokomotivok vagy más járművek forgáscsapjai kopásának lehető csökkentését célozza azáltal, hogy a kopást más részekre viszi át. 5 Mostanáig forgó alvázas, síneken futó járműveknél a függélyes forgáscsapokhoz leggyakrabban oly csapágyakat használtak, amelyek ékek segélyével utánállíthatók. 10 Forgó alvázas oly lokomotivok használatánál, amelyeknél a gép húzóerejét a forgáscsap is átviszi, kitűnt, hogy azon helyek erős elhasználódása következik be, amelyeken a gép húzóereje támad, úgy, 15 hogy a lokomotivok üzeménél hátrányok mutatkoznak. Az említett hátrányok elkerülésére kicserélhető gyűrűket használtak. Ezen gyűrűket azonban nehéz kicserélni, mivel cserélés céljából a forgáscsa-20 pot a csapágyperselyből ki kell venni. Oly koptatási gyűrűk alkalmazását is megkísérelték, amelyek sugárirányban mozgathatók, olymódon, hogy váltakozva elől és hátul szolgálhatnak kopási felületeket, 25 azonban nem váltak be, mivel a lokomotív üzeménél gyakran kilazultak. Ezen kívül az ilyen jellegű berendezések forgáscsapok számára költségesek. A találmány ezen hátrányok elkerülését 30 a forgáscsap és a forgáspersely között kicserélhető koptatási tömbök elrendezésével kerüli el. A kopás elsősorban ezekre a tömbökre vitetik át, úgyhogy a forgáscsap részeinek kicserélése csak hosszú 35 használat után szükséges, miután már ezek a részek túl gyengékké váltak. A mellékelt rajz a találmány szerinti forgáscsap két példaképen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra a forgáscsap függélyes metszet© 40 és a 2. ábra a csapágypersely fölülnézete. A 3. ábra a csapágypersely második megoldási alakjának fölülnézete. Az (A) forgáscsap a (B) csapágyper- 45 selybe hatol. Ezen részeknek a gép húzóhatása következtében előálló kopása rendesen a forgáscsap (C) helyein történik, amely helyeken a találmány értelmében a (D) kopási tömbök a (B) csapágypersely 50 (E) fészkeiben (kivágásaiban) vannak elrendezve (2. ábra). A (D) tömbök az (F) csavarok segélyével vagy más módon vannak a (B) csapágyperselyben rögzítve. A (D) tömbök utánállítását minden 55 egyes (D) tömb és az (E) fészek fala között egy vagy több (G) közbenső réteg (lemez) elrendezésével érjük el. A (G) közbenső réteg az (F) csavarorsók keresztülvezetésére lyukakkal van ellátva. A (D) tömbök 60 felemelkedésének megakadályozására a (H) ütközőorrok, csapok, csavarok vagy hasonlók vannak a (B) csapágyperselyen elrendezve. A (D) koptatási tömböket a forgáscsap- 65 nak a csapágyperselybe való behelyezése előtt a (H) orrok alá toljuk. Ha a (G) közbenső rétegek számára a terek elég nagyok, úgy a (D) tömbök ezekbe a terekbe behelyezhetők és ezt követőleg a (H) orrok 70 alá előretolhatok. A (G) közbeenső rétegek egyenesek vagy íveltek lehetnek, illetve tetszés szerinti alakban képezhetők ki. Ha a (D) koptatási tömbök utánállítása már nem lehetséges, úgy a kopás mértéké- 75 nek megfelelően azokat ki kell cserélni. A 3. ábrán feltüntetett második megoldási alaknál a (D) koptatási tömbök után-