98288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsákok, különösen tölrőnyílással ellátott papírzsákok lezárására

^ Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98288. SZÁM. — XHI/c. OSZTÁLY. Eljárás zsákok, különösen töltőnyílással ellátott papirzsákok lezárására. Bates Valve Bag Corporation cég Chicago (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1928. évi junius hó 11-ike. A találmány olyan zsákok lezárására való eljárásra vonatkozik, :amelyek legalább egyik sarkukon önműködően záródó töltőnyílással (szeleppel) vannak ellátva. 5 Az ilyen zsákokat, amelyeket mindenféle aprószemü anyag felvételére alkalmaznak, manapság előnyösen több papírrétegből oly módon állítják elő, hogy a papírszalagokat készletkorongokról olyan hajtogató-10 szerkezeten húzzák keresztül, mely a papírszalagokat egymásra fekvő lapos tömlőkké hajtogatja ós ugyanakkor a tömlők oldalán oldalráncokat képez. Az ilyenfajta többfalu papírtömlőkből ezután az 15 előállítandó zsákok hosszának megfelelő darabokat vágunk le, majd a zsák mindkét végét keresztirányú varrattal lezárjuk. Ezt a keresztirányú varratot előnyösen erősítő vagy átlapoló sávval erősített 20 varrott szegély alakjában képezzük ki. Oly célból, hogy az ilyen zsákba az aprószemű anyagokat be lehessen tölteni, a zsáknak legalább egyik sarkánál levarrás előtt töltőnyílást hajtogatunk, mely tehát 25 belfelé nyúló szárnyakból áll, melyek közé a töltőcsövet be lehet tolni és amelyet az anyag betöltése és a cső kihúzása után maga a töltés (aprószemű anyag) nyom össze. Az anyag ugyanis behatol a belső 30 zsákfalak és szárnyak közé és utóbbiakat laposan egymásra törekszik szorítani. Mindamellett nagyobb töltőnyílásoknál nem lehet megakadályozni azt, hogy a szárnyak között nyitott rés ne maradjon 35 és az anyag ki ne peregjen, ami pedig egyes esetekben a töltés nagyobb mennyiségének elszóródását okozza. Megpróbáltak ezen már oly módon segíteni, hogy a töltőnyílás befelé hajtogatott szárnyait a zsák egyik sarkánál lehetőleg 40 nagyra készítették, úgyhogy a szárnyak a zsák belsejében nagy darabon kiálltak és azokat az apró tárgyak szorosan egymás^ hoz szoríthatták. Hogy azonban ilyen nagy szárnyakat elő lehessen állítani, a 45 zsáknak a sarkát úgy kellett levágni, hogy fölösleges papíros, tehát kiugró szél maradjon. A levágott tömlődarab alakja ekkor már nem kb. derékszögű, hanem meglehetős széles toldattal bír annál a 50 sarkánál, amelynél a töltőnyílást kell behajtogatni. Ez elkerülhetetlen papírveszteségekkel jár. A papír azonban a zsák legdrágább alkatrészeinek egyike. De a töltőnyílás ily módon meghosszab- 55 bított szárnyai még ekkor sem hozhatják létre a töltőnyílás tökéletesen tömítő záródását, ha a töltőnyílás a töltőanyag természete vagy a zsák szerkezete miatt mégis aránylag igen nagynak adódik ki. Ha 60 pl. az oldalráncot aránylag mélyre képezzük ki, akkor a töltőnyílás is aránylag nagy lesz. Ha most a töltőanyagot be kell tölteni, amit csak nagy csővel lehet elvégezni, vagy pedig a töltőcső átmérőjét 65 azért kell nagyra választani, hogy az anyagot aránylag gyorsan lehessen betölteni, akkor a töltőnyílás megint nagynak adódik ki és még egész mélyen befelé nyúló szárnyak sem tartják zárva teljes 70 biztonsággal. A találmány célja a behajtogatott töltőnyílások előállításának megkönnyítése, a zsákok megfelelő hosszban való levágásának egyszerűsbítése és végül tökéletesen 75 tömítő zárás létrehozása. A találmány alkalmazása esetén a tömlőt, melyből a zsákot akarjuk készíteni,