98287. lajstromszámú szabadalom • Őrlőeljárás és készülék

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98281. SZÁM. — X/i. OSZTÁY. Örlőeljárás és készülék. Barthelmess Emil mérnök Dftsseldorf-Ofoerkassel. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi jnnius hó 4-ike. Javaslatba hoztak már oly száraz vagy nedves őrlőeljárást, melynél valamely gázalakú vagy folyékony közeg árama, pl. levegő vagy vízáram az őrlendő anyagot 5 köralakú őrlőpályába vezeti és abban oly gyors keringésbe hozza, hogy az őrlendő anyag felaprítása az őrlőpályán a gyors keringés és a centrifugális erő okozta egy­idejű erős odaszorítás folytán következik 10 be. Ily őrlőberendezésnél minden mecha­nikai aprítóeszköz, pl. hengerek és más­efélék mellőzhetők. A találmány az ilyen eljárás javított foganatosítási módjából, valamint az el-15 járás keresztülvitelére szolgáló készülék­ből áll. Kitűnt ugyanis, hogy a legnagyobb őrlőteljesítmény elérése céljából fontos, hogy az őrlőpályát lehetőleg hosszúra ké-20 szítsük és emellett arról gondoskodjunk, hogy a rajta mozgó őrlendő anyag az őrlőpályát állandóan és egyenletesen be­fedje. Ezt a célt, mint azt beható gyakor­lati kísérletekkel megállapítottam, azáltal 25 érhetjük el, hogy az őrlendő anyagot ten­gely körül a köralakú pályától eltérő te­kergő görbén vezetjük, mely előnyösen egy- vagy többmenetű spirál- vagy csa­varvonal módjára haladhat. Emellett a 30 hajtóeszközt, pl. a levegő- vagy vízáramot célszerűen érintőlegesen vezetjük be a tekergő őrlőpályába, míg az őrlendő anyag akár a hajtóeszközzel együtt, akár más helyen és irányban is vihető az őrlő-85 pályára. A hajtóeszközt, nyomólevegő alkalma­zása esetén, pl. nagynyomású exhausztor, fúvógép vagy légszivattyú, nyomóvíz hasznalata esetén pedig pl. nagynyomású 40 szivattyú szolgáltathatja, nyomótartányok esetleges közbeiktatása mellett. Levegő helyett gázok, forró levegő, fáradt gázok stb. is használhatók oly célból, hogy az őrléssel együtt az őrlendő anyagot egy­idejűleg szárítsuk is. 45 Hogy az őrlőpálya a legegyszerűbb mó­don alkalmazkodjék a mindenkori nyomás­vagy vákuumviszonyokhoz, előnyösnek bizonyult, ha az őrlőpályát egyes őrlő­elemekből állítjuk elő, melyek tetszés- 50 .szerinti számban állíthatók össze és egyen­kint kicserélhetők. Ily őrlőpályák gyakor­latilag tekintet nélkül arra, hogy mily anyagból készülnek, köralakú, tárcsaszerű icstek bői állíthatók össze, melyek mind- 55 egyikén pl. egy vagy egymás mellett több csavarmenetalakú csatorna van kiképezve. Ez őrlőelemek összeállítása után tetszés­szerinti alakú őrlőkészülékek állnak elő, így Pl. az elemek egymás felett való el- 60 rendezése esetén őrlőoszlopokat kapunk, melyeken spirálvonal alakjában állandó keresztmetszetű őrlőtér halad végig, mi­mellett káros terek lehetőleg elkerültet­nek. Az egyes őrlőelemekből összeállított 65 őrlőoszlopok tetszésszerinti számú csopor­tokban párhuzamosan kapcsolhatók és őrlősorrá egyesíthetők, melyhez a nyomó­közeget pl. közös fúvógéptől vezetjük. Az őrlőoszlopok egész terének kihasználása 70 céljából az osztályozóhoz vezető csőveze­ték középen vezethető felfelé. Egymásra helyezett őrlőelemekből álló függélyesen elhelyezett őrlőoszlopok helyett a készü­lék vízszintesen vagy ferdén is elrendez- 75 hető. Különös előnyök akkor mutatkoznak, ha az őrlőpályákat tartalmazó őrlőelemek oly anyagból készülnek, melynek kemény­sége legalább is a Brinell-féle skála 7-es 80 sí

Next

/
Oldalképek
Tartalom