98285. lajstromszámú szabadalom • Ütőszerszám

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98285. SZÁM, — XVI/a. OSZTÁLY. Ütőszerszám. Aktiebolaget Nordiska Armaturfabrikerna cég- Stockholm. A bejelentés napja 1928. évi december hó 4-ike. * A jelen találmány oly ütőszerszámokra vonatkozik, melyeknél egy tengelyirány­ban eltolhatóan ágyazott és erőforrástól gyorsan forgatott ütőtest az ütést az ezen 5 és az üllőn kiképezett rézsútos felületek közvetítésével egy tengelyirányban eltol­hatóan ágyazott üllőre adja át, mely felü­letek az ütőtestnek, a tengelyirányú ütő­mozgáshoz szükséges erőnek felhasználása 10 közben, visszafutó mozgást is kölcsönöz­nek. Az ilyen ütőszerszámoknál, melyek­nél az ütőtestnek visszafutó mozgása te­hát csak az ütőtest és üllő közötti együtt­működéstől függ, kitűnt, hogy az íitőszer-15 szám és különösen a tok igen káros igénybevételeknek van kitéve akkor, ami­kor az ütőtest ütőmozgásban van, még ha az ütőszerszámot munkaállásában szilár­dan meg is tartjuk. 20 A jelen találmány már most oly ütő­szerszámra vonatkozik, melynél az ütő­testnek ütőmozgása önműködően akaszta­tik meg, mihelyt az ütőszerszámot munka­állásából eltávolítják, anélkül, hogy ekkor 25 az ütőtest forgómozgásának meg kellene szűnni. A találmány szerint ezt oly záró­szervvel érjük el, melynek az a törekvése, hogy az üllőt az ütőtesttől eltolt állásban szilárdan megtartsa. Ez a zárószerv rúgó-30 zóan és esetleg akként képezhető ki, hogy az a törekvése is meglegyen, hogy az üllőt az ütőtesttől eltávolítsa. A találmánynak egy különleges fogana­tosítási alakjánál az üllőnek az ütőtesttől 35 távolodó irányban történő elmozgatását csupán az ütőtestnek ütőhatása is idézi elő, ahol is a zárószerv,-akár rúgózó, akár nem. csak arra szolgál, hogy az ekként eltolt üllőt azután távol tartsa, úgyhogy az ütő-40 testnek további ütőmozgása megszűnik. A találmánynak többi sajátságait a kö­vetkezőkben a mellékelt rajzban feltünte­tett foganatosítási alakoknak leírása kap­csán fogjuk ismertetni. A mellékelt rajzban a találmányt ké- 45 pező ütőszerszám példaképen három foga­natosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak hosszmetszete. A 2. ábra a második foganatosítási alak 50 mellső részének hosszmetszete. A 3. ábra a harmadik foganatosítási alak mellső részének hosszmetszete. Az (1) iitőtest (1. ábra) a (2) szelencében tengelyirányban eltolhatóan van ágyazva, 55 mely szelencét a (3) tokban elrendezett mo­tor forgatja. (4) a tokban tengelyirányban eltolható üllő, (5) pedig az üllőben elhe­lyezett szerszámnak hátsó vége. Az (1) ütő­testnek és a (4) üllőnek egymás felé eső 60 végei a rézsútos (6) és (7) felületekkel van­nak kiképezve, melyek az ütés pillanatá­ban akként működnek együtt, hogy az ütés a (4) üllőre adódik át és hogy egyidejűleg a rézsútos (6) és (7) felületek a gyorsan 65 forgó (2) szelence által forgatott (1) ütő­testnek visszafutó mozgást is kölcsönöz­nek. Ennél a visszafutó mozgásnál az (1) ütőtestnek újbóli, a (4) üllő felé történő előremozgatása számára szükséges erő az 70 (1) ütőtestben elrendezett (8) golyókban halmozódik fel. Ezeket a golyókat, melyek az ütőtestnek sugárirányú (9) furataiban eltolhatóan vannak elrendezve, az ütő­testnek forgása folytán keletkező röperő a 75 (2) szelencében kiképezett (10) rézsútos fe­lületekhez szorítja. Ezek a (10) felületek itt akként vannak elrendezve, hogy az ütő­testnek visszafutó mozgásánál a golyókat a röperőnek irányával ellentétes irányban 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom