98284. lajstromszámú szabadalom • Ütőszerszám

^ Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MATTYAE KIKÁLYI ^^^^ SZABADAtlI BIRÓSlö SZABADALMI LEÍRÁS 98384.' SZÁM. — XYI/a. OSZTÁLY. Ütőszerszám. Aktiebolag-et Nordiska Armatnrfabrikerna cég Stockholm. A bejelentés napja 1928. évi december hó 4-ike. A jelen találmány oly ütőszerszámokra vonatkozik, melyeknél egy tengelyirányban eltolhatóan ágyazott és erőforrás által forgatott, ide-odajáró ütőtest, egy ten-5 gelyirányban eltolható és forgathatóan ágyazott üllőre hat be, mely ha az ütőszerszámot a munkadarabtól eltávolít juk, azaz, ha magára a szerszámra, pl. fúróra, vésőre vagy csákra ható nyomás megszűnik, az 10 ütőszerszámok útjából eltolódik ós ebben az eltolt helyzetében megtartátik. Hogy ily ütőszerszámoknál a szerszámoknak kicserélését megkönnyítsük, nemcsak az szükséges, hogy az üllőt eközben az 15 ütőtesttel érintkezésen kívül tartsuk, hanem az üllőnek forgómozgását is oly gyorsan kell megszakítani, amint ez csak lehetséges. A jelen találmány szerint ezt azáltal érjük el, hogy az üllőt oly szervvel képez>0 zük ki, mely az üllőnek eltolt helyzetében a tokkal vagy egy ezzel szilárdan összekötött résszel akként működik együtt, hogy az üllőnek forgása megakadályoztatik vagy ez ellenében ellenhatás fejte >5 tik ki. A találmánynak egyik foganatosítási alakjánál az üllőt oly kúpalakú résszel látjuk el, mely az üllőnek eltolt helyzetében valamely, a tokban elrendezett megiO felelő súrlódási felülethez vagy valamely, a tokkal szilárdan összekötött részhez szorítottan tartatik meg. Egy másik foganatosítási alaknál az üllő forgásának megakadályozása, ha az 35 üllő az ütőtesttől eltolt helyzetében van, az üllőn vagy a tokban, illetve mindkettőben kiképezett fogak révén történik, melyek közvetlenül vagy közvetve hozatnak egymással kapcsolódásba, az utóbbi eset 40 ben oly rúgózó szervek segélyével, mint a milyeneket a következőkben a mellékelt rajzban feltüntetett foganatosítási alakok leírásánál részletesebben fogunk ismertetni. A mellékelt rajzban a találmányt képező 4T ütőszerszám példaképen három foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak hosszmetszete. A 2. ábra a második foganatosítási alak 50 mellső végének hosszmetszete. A 3. ábra a harmadik foganatosítási alak mellső részének hosszmetszete, a tokban lévő üllővel. A 4. ábra az üres tok mellső végének hossz- 55 metszete. Az 5. ábra metszet a 3. ábrának V—V vonala szerint. A 6. ábra metszet a 3. ábrának VI—VI vonala szerint. A 60 7. ábra ugyancsak metszet a 3. ábrának VI—VI vonala szerint, de az üllő előretolt helyzetében. Az (1) ütőtest (1. ábra) a (2) szelencében tengelyirányban eltolhatóan van ágyazva, 65 mely szelencét a (3) tokban elrendezett motor forgatja. A (4) üllő a tokban tengelyirányban eltolhatóan van ágyazva, (5) valamely, az üllőbe helyezett szerszámnak hátsó vége. Az (1) ütőtestnek és a (4) üllő- 70 nek egymásfelé eső végei a (6), illetve a (7) rézsútos felületekkel vannak kiképezve, melyek az ütés pillanatában akként működnek együtt, hogy az ütésnek a (4) üllőre történő átadásával egyidejűleg a (6) 75 és (7) rézsútos felületek a gyorsan forgó (2) szelencétől forgatott (1) ütőtestnek visszafutó mozgást is kölcsönöznek. Ennél a visszafutó mozgásnál, az ütőtestnek a (4)