98278. lajstromszámú szabadalom • Nagyüzemi tüzelőberendezés

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98278. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Nagyüzemű tüzeló'berendezés. Carl Lufoer & Solin cég- Wien. A bejelentés napja 1928. évi október hó 26-ika. A találmány a nagyüzemű tüzelőberendezések ama fajtájára vonatkozik, amelynél a magas rétegekben (aknában) a rostélyra nehezedő tüzelőanyagot elgázosí-5 íásnak vetik alá és a gázok a rostélyról hozzááramló égési gázokkal együttesen vonulnak el, hogy egy szájcsőben elégettessenek. A találmány célja a salakképződés meggátlása és a pótlevegő kedvező 0 vezetése. A salakképződés meggátlásához szükséges, hogy a rostély fölötti hőmérséklet a tüzelőanyag hamúalkatrészeinek olvadási hőmérséklete alatt maradjon, ami a 5 rostély korlátolt igénybevételével érhető el. Szükséges továbbá, hogy a hamú nyugodtan rakodhassák le és csúszófolyamatok révén ne jusson a tüzelésnek különösen forró pontjaihoz. ) A találmány lényege abban van, hogy az elgázosítási őv felső határának magasságában, a mellső oldalon légbebocsátó nyílásokkal ellátott aknát alul oly hoszszúságú vízszintes síkrostély zárja el és , az aknafalak elől és hátul oly magasan végződnek a rostély fölött, hogy a gáztalanított tüzelőanyag természetes dőléssel akként fekszik fel a rostélyra, hogy a mellső oldalon a rostély egy részét födet-1 lenül hagyja, míg hátul a tüzelőanyag az aknafalhoz képest hátrább helyezett falrészig ér, amelyhez a szájcsőnyílás csatlakozik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának megoldási példája függélyes metszetben van feltüntetve. A felül zárt (1) kemenceakna elől és hátul a (3) rostély fölött végződik. A mellső oldalon az akna keresztmetszetét a (2) fészekrész szűkíti, míg hátul, az itt 40 csatlakozó (7) szájcső alatt a tűzhídszerű részt képező, a (3) rostély végével szomszédos falrész hátra van helyezve, úgyhogy a szájcső (8) széle annak (9) széléhez képest hátrább esik. A (3) rostély elől 45 és hátul túlér *az aknakeresztmetszeten, úgyhogy a tüzelőanyag mindkét oldalon szabad omladékkúpban alakul ki, mely a mellső oldalon a rostély egy részét szabadon hagyja. 50 A mellső aknafalban a szájcső (9) felső széle fölött megfelelő magasságban (4) lég bebocsátónyílások vannak. Az itt beáramló levegő a tüzelőanyagot lehűti és ezzel az elgázosító övet felfelé határolja. 55 E levegő a (7) szájcsőhöz vezető útjában magával viszi a párlási gázokat, melyek a rostélyon tökéletesen elégő, gáztalanított tüzelőanyagnak a rostélyról jövő gázaival a szájcsőnél keveredve, a szájcső- 60 ben elégnek. A rostélyhoz szükséges levegő, mely az (5) ajtó útján tódul be, a tüzelőanyaggal nem fedett rostélyrészen, a rostély hűtése közben felülről lefelé vonul át, a (6) hamukamrába jut és a ros- 65 télyon ismét felfelé átvonulva a rostélyra nehezedő tüzelőanyagnak tökéletes elégését idézi elő. A találmány szerint a (6) hamukamrából a (11) tolattyúval elzárható (10) lég- 70' csatorna vezet a szájcsöbe, hogy ebbe pótlevegőt juttasson. A pótlevegőnek ugyanazon térből való elvételezése, amelyből a rostélyon való elégéshez szükséges levegőt is vételezzük, azzal az előnnyel jár, hogy 75 az égési levegő és a pótlevegő viszonya mindig ugyanaz marad. Ennélfogva lehetővé válik a pótlevegő viszonyát a (11) alkatrész (pl. tolóka stb.) segélyével az