98257. lajstromszámú szabadalom • Keveő előmelegítő

- 2 — más a gázmentesítő kamrában növekszik, akkor a keverőkamrába való gőzbeömlést elzárni igyekszik és fordítva. Nyilvánvaló, hogy mivel a gázmentesítő kamra a 5 (11) vezeték révén közlekedésben áll a küllevegővel, a (42) dugattyú fölött uralkodó nyomás gyakorlatilag atmoszférikus nyomás lesz, minthogy a keverőkamrában lévő hatékony nyomás egyensúlyban van 10 egy maximálisan (h) magasságú vízoszlop súlyával. Amikor az előmelegítőgőz effektív nyomása meghaladja ezen vízoszlop súlyát, akkor a gőz közvetlenül a gőz-15 mentesítő kamrába fog áramlani. De ez utóbbi a ldillevegővel csak a (11) csövön és ennek kicsiny (11b) nyílásán keresztül közlekedik, amely úgy van méretezve, hogy nem elegendő az elő-20 melegítőbe érkező fütőgőz nagy mennyiségének gyors kiürítésére. Ily körülmények között a nyomás a gázmentesítő kamrában azonnal felemelkedik s így működésbe hozza az (1) szabályozót, amely többé-25 kevésbbé elzárja a gőz beáramlását. Egy ilyen szabályozó, amely a gázmentesítő kamrával közlekedik, azzal az előnnyel bír, hogy független a kipuffogási löketek káros hatásától, amikor fütőgőz gyanánt 30 kipuffogó gőzt alkalmazunk. A (11) csővezeték, amely a gázmentesítő kamrát aránylag nagy hosszúságban köti össze a küllevegővel olyképen, hogy ha a felmelegített folyadék a (27) rekeszbe öm-35 lenék, gyorsan eltávolíttassák a kis (11b) toldaton keresztül, azon jelentékeny terhelés folytán, amely reá hat, még egy további előnnyel bír, amelyre alább még visszatérünk. 40 A (12) rekesz egy (13) tartánnyal vagy szívóedénnyel van összekötve, amely a (30) cirkulációs szivattyú (18) szívő csöve és a (15) táptartány (14) vezetéke közé van beiktatva, amely (13) edény a (15) táptar-45 tány fenekénél alacsonyabb szinten van elhelyezve olykép, hogy a (17) cső, amely azt a (12) rekesszel összeköti, valamint a (14) cső, amely a (15) táptartánnyal öszszekapcsolja, felső részébe torkolnak be, 50 míg a szivattyúhoz vezető (18) szívócső a (13) edény alsó részéből indul ki. Az előmelegítő a (10) rekeszéből kilépő felmelegített folyadékot a (31) szivattyú a folyadékot felhasználó készülék felé, pl. 55 egy kazán (32) szívószelepházához hajtja. (18, 33, 34) és (35) jelölik a különböző részeket a (30) és (31) szivattyúkkal összekötő csővezetékeket. Az előmelegítő működése a következő: A gőz az (1) kiterjeszkedési szabályozón 60 és a (2) csövön keresztül a (6) térbe vezettetik, ahol a folyadékkal keveredik, amely a (7) cső függélyes furatain befecskendezve és a bádogfalhoz ütközve szétporlasztatik, hogy azután a (8) lemez lika- 65 csain keresztül eső alakjában lehullva, tökéletesen kondenzálja a gőzt. A felmelegített és a kondenzált gőzzel kevert folyadék a (6) térben uralkodó nyomás hatása alatt a (22) könyökön és 70 (3) csövön keresztül száll fel; a (22) könyök hosszát az előmelegítő gőz normális nyomása szerint választjuk meg, amelyet úgy hasznosítunk, hogy az ezen nyomásnak pontosan megfelelő szintkülönbségek 75 létrejöjjenek. Ugyanekkor a (6) rekeszben lévő folyadék szintjének mindig jelentékenyen alacsonyabbnak kell lennie a perforált (8) lemez magasságánál. A felmelegített folyadék és kondenzált gőz keve- 80 réke felemelkedik a (9) rekeszbe, a (9a) fal fölött vékony rétegben átömlik a (10) rekeszbe és olyan magasságról esik le, amely megfelel a két folyadékszint közti különbségnek. 85 A folyadékban oldott gázok a felmelegítés folytán kiszabadulnak és a folyadéknak a (9) rekeszben való emelkedése következtében kiáramlanak mindaddig, míg a folyadék ki nem terjeszkedett és a (9a) 9C falon keresztül a (10) rekeszbe nem ömlik. A gázok a (11) csövön és (11b) csőtoldaton keresztül áramlanak a szabadba. Az előmelegítőbe a folyadékot a (30) szivattyú szállítja, amely adott esetben 9E szinkron működésű lehet a (31) szivattyúval, de amelynek teljesítménye nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie az utóbbival. A (13) edény alkalmazásának az a hatása, hogy elkerüljük levegő beáramlá- ic sát és ezáltal a (30) szivattyúnak minden üzemzavarát és hogy lehetővé teszi, hogy a két szivattyú színkronizmus nélkül is működjék. A (11) csőnek és a (11b) csőtoldatnak al- i( kalmazása a következő előnnyel jár: ha a kazánok tápvizének felhevítése folytán, vagy bármely más okból keletkező kazánkő lerakódása következtében a (17) és (33) csővezetékek szabad keresztmetszete meg- i ] szükülne, a felmelegítendő folyadékmenynyiség meghaladná az előmelegítőből kilépő felmelegített folyadék mennyiségét és a (12, 10, 9) és (6) terek gyorsan megtelnének folyadékkal; a folyadék felszíne a i: (6) térben elérhetné a (20) szájcső nyílásá-