98245. lajstromszámú szabadalom • Szinkrónikusan forgó egyenirányító
Megjelent 193 9. évi szeptember hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÖSÁ& SZABADALMI LEÍRÁS 98245. SZÁM. — VlI/g. OSZTÁLY. Szinkronikusan forgó egyenirányító. Koch & Sterzel A.-G. Dresden-i cég-, mint Fischer Ferenc József igazgató Dresdeni-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi január hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 21-ike. Nagy- vagy kisfeszültségű többfázisú áramhoz való szinkronikusan forgó egyenirányítónál a többfázisú szekunder feszültségnek a forgó kontaktusadóra való el-5 helyezését és a többfázisú generátornak a kétvezetékes körből időnként kiiktatott sarkainak kiiktatásuk tartamára a látszólagos terhelési ellenállásnak nagysága rendjén választott csupán egyik segéd-10 ellenálláson keresztül a többfázisú generátornak fázisközép- vagy semleges pontjával való összekötését javaslatba hozták már. Ilyen elrendezésnél az egyik fázis elhagyása s a következő fázis megkezdése-15 kor a két fázis közt keletkező kiegyenlítő áramok letompítása nem úgy történik, hogy az egyenirányítónak nyugodt lehetne a működése. Ennek az egyenirányítónak különben még az a hátránya is megvan, 20 hogy több forgó rendszernek kontaktusadóit az egyenirányító tengelyén egymás mellett kell elrendezni, ami nagy szerkezeti hosszúságot és az egyenirányítónak különleges ágyazását teszi szükségessé. 25 Ennek a találmánynak értelmében az említett fajtájú egyenirányítónál — a felsorolt bajok elhárítására — körforgása alatt csupán egyetlen forgó kontaktusrendszer kerül az egymáshoz képest eltol-30 tan elrendezett áramszedő szegmentumok két sorával összeköttetésbe, amelyek közül az egyik sor az egyenáramnak leszedésére szolgál, a másik sor szegmentumai pedig segédellenállásokon át egymás között van-35 nak összekötve. Ilyen elrendezéssel azt az előnyt érjük el, hogy az egyenirányító tetemesen kisebb szerkezeti hosszúságot igényel s ennek megfelelő helymegtakarítást, valamint a berendezés olcsóbbodását eredményezi. De 40 még az elhagyott és felvett fázisok közötti kiegyenlítő áramokat is lecsökkentik a segédellenállások, ami eddig egyetlen ellenállás alkalmazása mellett csak igen tökéletlen és ki nem elégítő módon volt el- 45 érhető. Egyébként ilyen kapcsolás az eddigi egyenirányítókon amúgy is szerfelett körülményes lett volna, mivel további kontaktusokat kellett volna szaporított számú szedőkefével elrendezni. Ha 50 azután a segédellenállásoknak közös kötőpontját magában véve ismert módon a váitakozóáram forrásának semleges pontjával kötjük össze, akkor a mindenkori kikapcsolt fázisban a túlfeszültség tompí- 55 tásának szintén ismert előnye következik be. Különösen kedvező módon úgy történhetik ez a kapcsolás, hogy minden egyes szedő-szegmentum és a váltakozóáram forrásának nullpontja között csupán egy- 60 egy egyetlen segédellenállás foglal helyet. A találmánybeli egyenirányító különösen előnyös kiviteli alakját az 1. ábra távlati képben szemlélteti, míg a 2. ábra a hozzá tartozó kapcsolási vázla- 65 tot tünteti fel A 2. ábra szerint a (11) transzformátornak többfázisú szekunderfeszültsége a (12, 13, 14) csúszógyűrűkön át a (15, 16, 17) kontaktusadókhoz jut. A (15, 16, 17) kon- 70 taktusadók azután a két (a) és (b) sornak egymáshoz képest eltoltan elrendezett (18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25) leszedő szegmentumokkal kerülnek érintkezésbe. A (18— 21) szegmentumok a (26, 27) vezetékek ré- 75 vén az egyenáram leszedésére szolgálnak, míg a (22—25) szegmentumok (28, 29, 30, 31) segédellenállásokon keresztül egymás
