98238. lajstromszámú szabadalom • Csapágytok önműködő kenéssel, himbáló kocsikhoz

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98238. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Csapágytok önműködő kenéssel, himbáló kocsikhoz. Société Internationale Isothermos cég Genf. A bejelentés napja 1928. évi november hó 13-ika. Jelen találmány tárgyát csapágytok képezi önműködő kenéssel, a tömítés számára a repítő erőnek, mint segéderőnek felhasználásával, himbáló kocsikhoz, me^ 5 lyek úgy hajtatnak, hogy egy vég körül vagy oldalt himbálóznak vagy teljesen megfordulnak, mimellett a csapágytok berendezéssel van ellátva, mely az olajveszteségnek elejét veszi és a jármű újult 10 felállása után a kenés rendes viszonyait ismét helyreállítja. Ezen célból a csapágytok oldalfalain segédolajtartályok úgy vannak elrendezve, hogy a jármű himbálásánál az 15 olaj ezen segédtartályokba folyik és ott átmenetileg összegyűlik, míg a kocsi ismét felegyenesedett; ezen segédolajtartályok védelmet nyújtanak azzal szemben, hogy az olaj a tokból kilépjen vagy 20 a tengely mentén elfolyjék vagy porfogóval érintkezésbe jusson. A találmány egy foganatosítási alakja a csatolt rajzban van feltüntetve. Az 1. ábra függélyes hosszmetszetben mu-25 tatja a tengelyt a 2. és 3. ábra I—I vonala szerint metszve; a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerint vett vízszintes metszetet ábrázol; a 3. ábra az 1. ábra III—III vonala sze-30 rint vett függélyes metszetet mutat; a 4. ábra az 1. ábra IV—IV vonala szerint, a tengelyen át vett függélyes metszetet ábrázol; az 5—8. ábrák egy tengely és két csapágy-35 tokjának különböző helyzeteit mutatják metszetben, az esetben, ha a jármű oldalirányban himbálózik; a 9—14. ábrák a csapágytok keresztmetszetét mutatják különböző helyzetekben, a jármű hosszirányú himbálózása közben. 40 A rajzban (1) jelzi a tengelycsapot, (2) a csapágycsészét és (3) a csapágytoktestet. Az önműködő kenés pl. felülről a jármű menete közben (4a) csepegtető éllel ellátott (4) szárny (1. ábra) útján eszko- 45 zöltetik, mely az (1) tengelycsap végén van megerősítve és a (2) csapágycsészére (2a)-nál az olajt csepegteti, melyet kapillaritás útján merített a (3) tok (5) alsó részében, mely az olajfőtartályt képezi. 50 Ha a jármű, mely pl. himbáló kocsi lehet, megállíttatik, a tokban levő összes olaj (5)-nél gyűlik össze. Ezen olaj a himbálózás alatt a hossz- vagy harántirányban olykép halmozódik fel, hogy a 55 tokból nem folyhat ki. Az olajat abban is meg kell akadályozni, hogy a (6) porfogókkal érintkezésbe jusson. A tok minden oldal felé tömítve van és különösen elől (24) fedővel úgy van elzárva, hogy 60 az olaj csakis a (6) porfogó és a (7) tengely akasztéka között levő térbe vagy a porfogó (8) tokja mentén folyhat el. A himbaberendezéseknél mindig gondoskodva van, hogy a részek abban a relativ 65 helyzetben tartassanak, melyet a rajzokon mutatnak, különösen, hogy az (1) tengelycsapot a (2) csapágycsészével, ezt viszont a (3) tokkal és a (3) tokot magát érintkezésben tartsuk a rúgókkal, melyek 70 az 5—8. ábrákon S-nél pontozott vonalakkal vannak ábrázolva. A segédolajtartályok a kenőanyag pillanatnyi felhalmozására a himbálás közben (9)-nél minden oldalon, a rajzokban 75 nem ábrázolt védőlemezek mellett vannak alkalmazva, melyek a csaptok függélyes (10) része (4. ábra) mentén eltolhatók. Az