98226. lajstromszámú szabadalom • Kályhacső ill. füstcső

Megjelent 1929. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98226. SZÁM. — XVI/b. OSZTÁLY. Kályhacső, ill. füstcső. Yasárug-yár R.-T. Sopron, Sopron. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 21-ike. A kályhacsöveket, ill. füstcsöveket, tudvalevőleg, olykép állítják elő, hogy a kályhacső hosszának megfelelő hosszúsága és a cső kerületének megfelelő szélességű lemez-5 darabot hengeralakra meghajlítanak és az összeérő végeket korcolással erősítik össze. E művelet folytán a kályhacső külső oldalán hosszirányban végigfutó, kiugró korc keletkezik, mely a kályhacsővégeknek egy-10 másba illesztését megnehezíti, amellett pedig gyakran előfordult, hogy a csatlakozó csővégeknek illesztésekor a korcolás nem bizonyult elég szilárdnak és ellenállóképesnek, hanem szétnyílt. 15 A találmány szerinti füstcsőnél fenti hátrányok azáltal küszöböltetnek ki, hogy a csőnek egyik végén, körülbelül a korénak megfelelő szélességben, a csövet, a korc helyén, hosszirányú bemélyedéssel látjuk 20 el azáltal, hogy a kályhacső külső felületéből eredetileg kiugró korcot, sajtolással, sugárirányban, befelé sajtoljuk olykép, hogy az eredetileg fennálló kiugrás helyébe, a korc szélességéniek megfelelő be-25 ugrás kerül, melynek mélysége a cső végén a legnagyobb és innen kiindulólag, a cső hossztengelyéhez képest, ferdén emelkedve, fokozatosan, a cső külső felületéből kiugró korcba megy át. E megoldással 30 kettős célt érünk el, egyfelől nevezetesen eltüntetjük a kályhacsőnek egyik végén a korc okozta kiugrást, másfelől pedig a korc fentemlített bemélyítésével a kályhacső egyik végét kúposán, összeszűkítettük, ami-35 által a csatlakozó csővégek könnyen és füstmentesen tolhatók egymásba, végül a korcnak önkéntelen oldáselleni biztonságát fokoztuk, mivel a besüllyesztés helyén a korc oldása be nem következhetik. 40 A rajzon a találmánynak egyik példaképem, kiviteli alakja látható. Az 1. ábra a találmány szerinti kályhacsőnek távlati képe, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó részleges hátsónézetet, nagyobb léptékben, a 45 3. ábra pedig az 1. ábrához tartozó, naigyobb léptékű előlnézetet mutat. A (b) kályhacső ismert módon készül és külső oldalán hosszirányban végigfutó, kiugró (c) korccal van ellátva. A találmány 50 szerint, a kályhacsőnek egyik végén, sajtolással, a (c) korc okozta kiugrást megszüntetjük és (d) beugrássá változtatjuk át, mely beugrás a kályhacső legvégén a legmélyebb és innen kiindulólag az (e) vonal 55 mentén ferdén emelkedve elenyészik, azután pedig az (f) ferde vonal mentém, fokozatosan a rendes, kiugró (c) korcba megy át. A (c) korcnak besüllyesztésével, termé- 60 szetszerűleg, a kályhacsőnek vége kúposán összeszűkül, mely kúpos összeszűkülés a csatlakozó csővégeknek egymásbatolását és pontos illeszkedését megkönnyíti. Az illeszkedés, ill. egymásbatolás, előnyösen, a 65 ferde (e) emelkedővonalnak megfelelő hosszban történik és teljesen hézagmentes. A (c) korcnak besüllyesztése folytán, a besüllyesztés helyén keletkező, közel sugárirányú csőfalrész a korcnak önkéntelen 70 szétnyílását megakadályozza (3. ábra). Szabadalmi igények: 1. Kályhacső, ill. füstcső, melynél a csövet alkotó lemeznek összeérő szélei korcolással vannak összeerősítve, mely utóbbi 75 a kályhacső külső felületén végigfutó hosszkiugrást alkot, azáltal jellemezve, hogy a cső egyik végén, a korc he-