98225. lajstromszámú szabadalom • Bevéső ajtózár

— 2 — san van kiképezve. Az (i) vezetékbe, az eddigitől eltérően, előnyösen, négyzet­alakú vagy közel négyzetalakú (k) vezető­csap nyúlik, mely egyszersmind az (n) S akasztónak függélyes (m) vezetőrésébe nyúlva, az akasztónak is jó vezetést biz­tosít és az akasztó számára A7 aló külön vezetőcsapnak alkalmazását feleslegessé teszi. Az akasztónak hátsó széle, előnyö-10 sen. a hátsó (t) zárfal mentén van vezetve. A (b) kilincsdiónak (c) karnyúlványa az (e, í) kétkarú emelő (e) karvégével, míg az (f) karvég az ötlőnek mindenkori, felső (g) ütközőfelületével működik 15 együtt. Az (n) akasztót befolyásoló (p") rúgó az (e, f) kétkarú emelő (d) forgás­csapján. van rögzítve. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján világos: 20 Az 1. ábra szerinti, nyitott helyzetben a (h) ötlő, a (p) ötlőrúgó ellenében, mely az ötlő hátsó (v) ütközőfelületének tá­maszkodik, visszanyomható, miközben az (1) vezetőrésnek baloldali vége a (k) 25 vezetőcsapnak ütközik. E nyitóhelyzetbeii az ötlőt, kifelé való mozgásában, az (n) akasztó (o) orra gátolja. Az (x) kilincs le­nyomásakor elforgó (b) kilincsdiónak (c) karnyúlványa az (e, f) kétkarú emelőt ki-80 lengeti, ami által utóbbinak (f) karvége az ötlő (g) felületének ütközik és az ötlőt a (p) rúgó ellenében, nyitóhelyzetébe visszahúzza. Ha a kulcsot a zárban, a zárás irányá-35 ban körülforgatjuk, úgy annak szakála az (n) akasztót, ismert módon, feltolja és a (j) íogazásnál fogva az ötlőrekeszt záró­helyzetébe előretolja, amelyben a (j) fo­gak közé ugró (o) akasztónyúlvány által, 40 ismert módon, biztosíttatik. Az ötlőretesz előremozgása közben, egyfelől annak (g) ütközőfelületei az (s) zárhomlok falig hatolnak előre, másfelől pedig az (1) rés vezetéknek jobboldali vége a (k) vezető-45 csaphoz ér. A (p) ötlőrúgónak, a zárás irányában, a (p') ütközőcsap szab határt, mely tehát megakadályozza, hogy az ötlő­retesznek kulccsal való előretolása ill. visszahúzása közben a (p) ötlőrúgó az ötlőretesz mozgására befolyást gyakorol- 50 hasson. A (k) vezetőcsap nemcsak négyzetalakú, hanem téglalapalakú is lehet, a négyzet­alak azért a legelőnyösebb, mivel emel­lett a vezetőcsapnak, úgy az ötlőretesz, 55 valamint az akasztó számára, azonos hosszúságú vezetőfelületei vannak. Az ötlő vízszintes hossztengelye körül átfor­dítható, ami által a zár jobbra és balra nyíló ajtókra egyaránt alkalmazható. 60 Szabadalmi igények: 1. Bevéső ajtózár, melynél az ötlő a zár­retesszel egyesítve van, azáltal jelle­mezve, hogy az ötlőretesznek és akasz­tójának közös, előnyösen négyzetalakú 65 (k) vezetőcsapja van, mely az ötlő­retesz vízszintes (1) hosszrésébe és az (n) akasztónak függélyes vezetőrésébe nyúlik. 2. Az 1. igény szerinti zár kiviteli alakja, 70 azáltal jellemezve, hogy a kilincsdió és ötlő közé, egyik végével a kilincsdió (c) karnyúlványával, másik végével pedig az ötlőnyúlvány (g) iitközőfelii­letével kapcsolódó, kétkarú emelő van 75 iktatva. 3. Az 1—2. igény szerinti zár kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (p") akasztórúgó a kilincsdió és az ötlő­retesz közé iktatott kétkarú emelőnek 80 (d) forgáscsapjához van erősítve. 4. Az 1—3. igény szerinti zár kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy annak ötlőretesze, úgy függélyes, valamint vízszintes hosszközépsíkjához képest, 85 részarányosán és ilykép függélyes hossztengelye körül 180°-kal átfordít­liatóan van kiképezve. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom