98225. lajstromszámú szabadalom • Bevéső ajtózár
— 2 — san van kiképezve. Az (i) vezetékbe, az eddigitől eltérően, előnyösen, négyzetalakú vagy közel négyzetalakú (k) vezetőcsap nyúlik, mely egyszersmind az (n) S akasztónak függélyes (m) vezetőrésébe nyúlva, az akasztónak is jó vezetést biztosít és az akasztó számára A7 aló külön vezetőcsapnak alkalmazását feleslegessé teszi. Az akasztónak hátsó széle, előnyö-10 sen. a hátsó (t) zárfal mentén van vezetve. A (b) kilincsdiónak (c) karnyúlványa az (e, í) kétkarú emelő (e) karvégével, míg az (f) karvég az ötlőnek mindenkori, felső (g) ütközőfelületével működik 15 együtt. Az (n) akasztót befolyásoló (p") rúgó az (e, f) kétkarú emelő (d) forgáscsapján. van rögzítve. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján világos: 20 Az 1. ábra szerinti, nyitott helyzetben a (h) ötlő, a (p) ötlőrúgó ellenében, mely az ötlő hátsó (v) ütközőfelületének támaszkodik, visszanyomható, miközben az (1) vezetőrésnek baloldali vége a (k) 25 vezetőcsapnak ütközik. E nyitóhelyzetbeii az ötlőt, kifelé való mozgásában, az (n) akasztó (o) orra gátolja. Az (x) kilincs lenyomásakor elforgó (b) kilincsdiónak (c) karnyúlványa az (e, f) kétkarú emelőt ki-80 lengeti, ami által utóbbinak (f) karvége az ötlő (g) felületének ütközik és az ötlőt a (p) rúgó ellenében, nyitóhelyzetébe visszahúzza. Ha a kulcsot a zárban, a zárás irányá-35 ban körülforgatjuk, úgy annak szakála az (n) akasztót, ismert módon, feltolja és a (j) íogazásnál fogva az ötlőrekeszt záróhelyzetébe előretolja, amelyben a (j) fogak közé ugró (o) akasztónyúlvány által, 40 ismert módon, biztosíttatik. Az ötlőretesz előremozgása közben, egyfelől annak (g) ütközőfelületei az (s) zárhomlok falig hatolnak előre, másfelől pedig az (1) rés vezetéknek jobboldali vége a (k) vezető-45 csaphoz ér. A (p) ötlőrúgónak, a zárás irányában, a (p') ütközőcsap szab határt, mely tehát megakadályozza, hogy az ötlőretesznek kulccsal való előretolása ill. visszahúzása közben a (p) ötlőrúgó az ötlőretesz mozgására befolyást gyakorol- 50 hasson. A (k) vezetőcsap nemcsak négyzetalakú, hanem téglalapalakú is lehet, a négyzetalak azért a legelőnyösebb, mivel emellett a vezetőcsapnak, úgy az ötlőretesz, 55 valamint az akasztó számára, azonos hosszúságú vezetőfelületei vannak. Az ötlő vízszintes hossztengelye körül átfordítható, ami által a zár jobbra és balra nyíló ajtókra egyaránt alkalmazható. 60 Szabadalmi igények: 1. Bevéső ajtózár, melynél az ötlő a zárretesszel egyesítve van, azáltal jellemezve, hogy az ötlőretesznek és akasztójának közös, előnyösen négyzetalakú 65 (k) vezetőcsapja van, mely az ötlőretesz vízszintes (1) hosszrésébe és az (n) akasztónak függélyes vezetőrésébe nyúlik. 2. Az 1. igény szerinti zár kiviteli alakja, 70 azáltal jellemezve, hogy a kilincsdió és ötlő közé, egyik végével a kilincsdió (c) karnyúlványával, másik végével pedig az ötlőnyúlvány (g) iitközőfeliiletével kapcsolódó, kétkarú emelő van 75 iktatva. 3. Az 1—2. igény szerinti zár kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (p") akasztórúgó a kilincsdió és az ötlőretesz közé iktatott kétkarú emelőnek 80 (d) forgáscsapjához van erősítve. 4. Az 1—3. igény szerinti zár kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy annak ötlőretesze, úgy függélyes, valamint vízszintes hosszközépsíkjához képest, 85 részarányosán és ilykép függélyes hossztengelye körül 180°-kal átfordítliatóan van kiképezve. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.