98211. lajstromszámú szabadalom • Fogvájóadagoló

Megjelent 1929. évi aiigusztus hó 15-én. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 98211. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Fogvájó-adagoló. Sztrányai Gusztáv asztalosmester Somogysámson. A bejelentés napja 1928. évi július hó 27-ike. Elsőbbsége 1929. évi január hó 14-ike. A találmány tárgya higiénikus fogvájótartó, mely a fogvájókat teljesen zárt térben tartalmazza, úgyhogy kézzel nem lehet hozzájuk férni s egyben olyan szer-5 kezettel van ellátva, hogy a fogvájókat, a használat számára egyenként ki tudja adagolni. A készüléket, a. benne lévő fogvájók kai, az 10 1. ábra a 3. ábra X—X megtört vonal szerinti metszetében, a 2. ábra oldalnézetben, a 3. ábra pedig felülnézetben tünteti fel. Az (1) fogvájók a (2) tartónak két, egy 15 mással párhuzamos (3) és (4) rekeszébe vannak helyezve. A (2) tartó alsó részéhez, az (5) süllyesztett csavarokkal, a (6) fémlap van erő' sítve, melynek a rekeszek alatt, a fog-20 vájók átbocsátására, egy-egy megfelelő nyílása van. E (6) fémlap a (7) deszkához (8) süllyesztett csavarokkal erősített (9) vezetékbe illik és abban elcsuszhatik. A (2) tartónak két keskenyebbik oldalához, 25 lent, középen, egy-egy (10) és (11) ütköző van a kis (12, .13) csavarokkal erősítve. Ezek az ütközők a (9) vezeték hosszabbik középvonalában, ennek egész hosszában alkalmazott (14) vájatban járnak. A (14) 30 vájatban való elmozdulásuknak a vájat közepén lévő (15) ütköző szab határt, mely a gyakorlatban a (9) vezetékbe csavart, egyszerű csavar lehet. A (10, 11) ütközők egyikének levételével lehetővé válik a (2) 35 tartónak a (9) vezetékbe való helyezése. Az ütköző visszaerősítésével megakadályozzuk a (2) tartónak a (9) vezetékről való lehúzhatását, mert, mint a 2. ábra láttatja, a (2) tartó szélső állásában, a (10, 11) ütközők valamelyike a (15) csa- 40 varba ütközik. A (9) vezetéknek, melynek hossza körül belül a fogvájó kétszeres hosszával egyenlő, a (14) vájaton kívül, vele párhuzamos elrendezésben, még két (16, 17) 45 vájata van és pedig a (9) vezeték rövidebbik középvonalára vonatkoztatva az egyik, a (16)-tal jelölt, a vezeték egyik felében, a másik, a (17)-tel jelölt, a vezeték másik felében és pedig nem egymás folytatása- 50 ban, hanem az egyik a vezeték két hosz szabbik, párhuzamos oldala közül az egyikhez, a másik a másikhoz közelebb esően. Emellett e (16) és (17) vájatok el rendezése olyan, hogy a (2) tartó szélső 55 állásában az egyik a tartó egyik rekesze s az ebben lévő fogvájók alá esik. E (16., 17) vájatok a kiadagolandó fogvájók befogadására szolgálnak s ezért mélységük egy fogvájó vastagsági méretének felel 60 meg, szélességük pedig valamivel nagyobb a fogvájók szélességénél. A (2) tartó (3) és (4) rekeszében lévő fogvájókészletre egy-egy (18, 19) súlyt helyezünk nehezékül, mely a fogvájókat 65 lefelé szorítja. A készülék működése már az eddig elmondottakból is világos. Amint a (2) tartót, a (9) vezetékben csúsztatva (a 2. ábra szerint) jobb, szélső állásába hoztuk, a (4) 70 rekeszből, a (19) súly hatása alatt, egy fogvájó a (9) vezeték (17) vájatába kerül. A (2) tartónak, a (9) vezetékben, a bal, szélső állásba való csúsztatásakor a (17) vájatba került fogvájó megakad a vájat 75 (20) vertikális falán 6S R (17) vájatban fekve marad. Ha a (2) tartót visszatoljuk, a (18) súly hatása alatt a belekerült fog-