98209. lajstromszámú szabadalom • Kéménytoldó

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98209. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kéménytoldó. Rösner Ernő kereskedő Bécs. A bejelentés napja 1928. évi november hó 30-ika. Ismeretesek már oly kéménytoldók és szellőztetőkiirtőtoldók, amelyeknél a toldatcső kettős csonkakúpalakú végződéssel bír, amely felett oly süveg van elren-5 dezve, amelynek rendeltetése, hogy esőnek valamint felülről lefelé irányuló széláramnak a kéménycsőnyílásba való hatolását megakadályozza. Az eddigi ilyen cclú védősüvegek, ill. védősapkák eddig-10 elé, úgy alakjuk, valamint helyzetük tekintetében a toldatcső végét alkotó, kettős csonkakúpalakú végződéshez képest nem voltak megfelelően kiképezve, és rendszerint a kürtőnek huzatát csökkentették. 15 A találmány lényege abban áll, hogy a kürtőnek kettős, csonkakúpalakú végződését a felső csonkakúpnak alakban, nagyságban és helyzetben megfelelő, felül zárt süveg, ill. sapka fedi le. E sapkának a 20 kettős csonkakúpalakú végződés szájnyílása feletti magassága a kürtőnek huzatát igen lényegesen befolyásolja. A kettős csonkakúpalakú végződés felső szélétől a védősüveg alsó széléig mért magasságnak 25 a toldatcső átmérőjének legfeljebb egynegyed, ill. egy-ötöd részével szabad egyenlőnek lennie. E méret-határokon belül a kémény toldatvégződés felső ferde felületei és a védősüveg között oly kereszt-30 metszet áll rendelkezésre, amely a legjobb huzatot biztosítja. Ily elrendezés mellett elérjük, hogy a kéménytoldat a lehető legegyszerűbb szerkezet mellett, a széliránytól teljesen függetlenül szívóhatást fejt ki 35 és a szélnek a kürtőcsőbe való hatolását bármily körülmények között megakadályozza, A rajznak 1—3. ábrája a találmánynak három példaképem, kiviteli alakját tün-40 teti fel, és pedig az 1—2. ábrák helytálló kémények esetére, a 3. ábra pedig gyorsan mozgó tárgyak szellőztetése céljára. A falazott (a) kéményre erősített (b) toldalékeső felső végén csonkakúpalakú (c) kibővüléssel bír, amelyhez egy csonka. 45 kúpalakban öszeszűkűlő (d) rész csatlakozik. Mindkét csonkakúpnak alkotói kb. 45°-os szög alatt állnak, úgyhogy a két csonkakúp találkozási helyén kb. 90°-os szög keletkezik. A két csonkakiip által 50 alkotott ház felett, a rajzon fel nem tüntetett tartórudak segélyével (f) süveg, ill, sapka van elrendezve, mely alakja, nagysága és állása tekintetében a (d) házrésznek felel meg. Az (f) süveg (g) alsó szélé- 55 nek a (c, d) toldalékház felső szélétől való távolsága a (b) toldalékcső átmérőjének legfeljeb egynegyed—egyötödrészét sza bad, hogy kitegye. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak gyenge 60 huzattal bíró és visszaesapásra hajlamos kémények számára készült. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál, mely rendes, erős huzatú, vagy pedig visszaesapásra nem hajlamos kémények szá- 65 mára készült, a (b) toldalékcsőnek felső (e) vége a (c) házrészbe nytilik, mely (i) áttörésekkel van ellátva, melyeknek összkeresztmetszete, illetve összfelülete legfeljebb a (b) toldalékcsőnek keresztmetszeté- 70 vei szabad, hogy egyenlő legyen. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál, mely különösen gyorsan mozgó tárgyak szellőztetésére alkalmas, a (c, d) toldalékháznak valamint az (f) süvegnek oldalfalai a 75 vízszinteshez képest kisebb szög alatt haj lanak, mint az 1—2. ábrák szerinti kiviteli alakoknál. Igen gyorsan mozgó tárgyak esetén az (f) süveget a (c, d) toldalékház felett csak oly magasan rendezzük el, hogy 80