98195. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses mélyfúró

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98195. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Elektromágneses mélyfúró. Dr. Dobos Boldizsár oki. bányamérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi december hó 7-ike, Az eddigi mélyfúrásnál a fúró- (véső-) szerszámnak felemelése és visszaejtése a külszinről történik, miért is ebben a moz­gásban az ú. n. rudazat (vagyis a fúrás 5 mind mélyebbre hatolása következtében a fúrószerszám által kivájt anyag [fúró­iszap] ós öblítő víznek a kiilszinre vezető csöve) is kénytelen résztvenni. Ennek, a bolttömeg mindinkább szaporodó súlyá-10 nak, állandó mozgatása egyrészt tetemes erőt igényel, másrészt az állandó alterna­tív mozgás okozta lököhatások a rudazat tagjainak összekötő helyein, sőt egyéb he­lyein is káros töréseket és ezzel gyakori 15 és költséges üzemzavart vonnak maguk után. Találmányom tárgyát olyan új mély­fúró alkotja, amelynek lényege abban áll, hogy egyrészt a fúrószerszám (véső) fel-le 20 járó mozgásában eddig résztvevő rudaza­tot ettől, a rá szerfelett káros lökő moz­gás végzésétől megszabadítom, illetőleg en­nek az alternatív mozgásnak végzését tisztán a szerszámra (illetőleg a fúrófejre) 25 korlátozom, másrészt pedig a szerszám lökő mozgatására elektromágnest alkal­mazok, amelynek vasmagját több elemi részre bontom és ezeket a vasmageleme­ket egymás felett lépcsősen rendezem el. 30 Ezeknek az elveknek alkalmazása ugyanis a következő előnyökkel jár: 1. a rudazat nagy tömegének mozgatá­sához eddig szükséges erőt teljesen meg­takarítjuk ; 35 2. a lökőhatás alatt eddig bekövetkező törést, elhajlást, anyagszerkezeti elválto­zást stb. szenvedő rudazatot megkímél­jük; 3. ennek folytán zavartalan üzemben 40 végezhető a mélyfúrás és a rudazat szi­lárdsági viszonyai az eddiginél tetemesen megnövekedett mélységre teszik a fúrást lehetővé. A fúró- (véső-) szerszámot az új talál­mány értelmében nem a külszinről, ha- 45 nem — elektromágnetikus úton — a fúró­lyuk fenekén (helyesebben a fúrólyuk fe­nekének közvetlen közelében) a fúrófej­ben elhelyezett elektromágneses berende zés segítségével emeljük fel és ejtjük is- 50 inét le. A fúrólyuk szűk (rendesen csak néhány cm.) átmérője a fúrófej bőségének is ha­tárt szab, amelyben a fúró (véső) súlyá­nak a kellő hatás elérése céljából szüksé- 55 ges emeléséhez megfelelő erősségű elektro­mágnes tekercsei nem volnának elhelyez­hetők, mivel bőségük meghaladná a fúró­fej gyakorlatilag használatos (pár cm.) átmérőjét. Egyrészt ezért, másrészt pedig 60 azért, hogy a lököhatások heves mozdu­latait még tovább tompítsam, az elektro­mágnes vasmagját több részre — tárcsára — osztom, amelyeknek gerjesztéskor mindegyike egyenkint az egymáshoz való 65 záródásig csak kis (8—10 mm.) rész-utat tesz, amely rész-utak összege azután éppen a fúró- (véső-) szerszám emelési magassá­gát (80—100 mm.) teszi ki. Mellékelt rajz a találmány tárgyának 70 egy példaképeni foganatosítási alakját szemlélteti, még pedig az 1. ábra az egész berendezést hosszmet­szetben, a 2—15. ábra pedig a részleteket oldal- és 75 felülnézetben, részben metszetben tünteti fel. A találmánybeli új mélyfúró főbb alkat­részei a következők:

Next

/
Oldalképek
Tartalom