98187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumnak elektrolitikus úton való finomítására

okokból megkívánt föltétel, nevezetesen nagy katódikus és kis anódikus áramsűrűség nem volna elérhető. Ezenkívül az ilyen anódoknál az anódanyag teljes kihaszná-5 lása csak aránylag vékony anódokkal volna elérhető, melyeket ezzel szemben annál gyakrabban kellene kicserélni, vagy pedig, ha a terheléssel erősen visszamennénk és így a felületegységenkénti termelést nem 10 gazdaságos módon csökkentenénk. Ezeket a hátrányokat már most a találmány szerint azáltal küszöböljük ki, hogy az anódnak nagy obi) felületet adunk, mint amely az ugyanolyan súlyú és ugyanolyan 15 kiterjedésű, de sík felületű lemezalakú anódnak megfelelne. Ezt azáltal: érjük el, hogy az anódot tetszés szerinti kidudorodásokkal és kimélyítésekkel, mint pl. bordákkal vagy vájatok-20 kai látjuk el. Emellett arra gondolhattunk volna, hogy az ilyen nem sík felületen a kiválás gyakorlatilag csak az előugró részeken fog végbemenni, mivel az erővonalak olyan helyeket, mint pl. sarkok, élek 25 stb. előnyben részesítenek, úgyhogy ott a föloldás, vagy katódoknál a leválás sokkal gyorsabban menne végbe, mint az elektródák sík vagy kimélyített helyein. Meglepetésszerűen kitűnt azonban, hogy ez a fo-30 Ivamat, amely az anódanyag jó kihasználását megakadályozhatta volna, jelen eselben nem áll be. Valószínűleg az eleklrolitek jó vezetőképessége az oka annak, liogy a leválás a kimélyedésekben éppen olyan 35 jól megy végbe, mint az előugró bordákon, széleken stb., úgyhogy az ilyen nagyfelületű anód mindenhol egyenletesen használódik el. Az ilyen anódokat technikailag, mintegy 40 2—8-szor akkora felülettel állíthatjuk elő, mint a lemezalakú, sík felületű, azonos célú és azonos terjedelmű anódot, míg a lemezalakú anódnál a feszültség a megengedhető mértéket túllépi, ha az alumi-45 niumnak mintegy 30 százaléka oldatba ment át. Megfelelő, a •tálálmány szerint kiképzett nagy felületű anódot csak akkor kell kicserélni, ha az alumíniumnak mintegy 90 százaléka kivált. Emellett az 50 anód ezen messzemenő elhasználódásánál sem áll be az elektrolitnek az anódmaradék letöredezése, vagy oldása folytán való beszennyeződése, hanem megmarad az anód eredeti alakja. Az 1. és 2. ábrán példaképen egy ilyen 55 nagy felületű anód van feltüntetve. Az 1. ábra az anód oldalnézete, a 2. ábra pedig annak keresztmetszete. A felület hullámos kiképzése folytán lényegesen megnövekszik. Mint a 2. ábrából 60 látható, a bordákat emellett célszerűen akként toljuk el egymáshoz képest, hogy az anód egyik oldalán lévő kiemelkedésnek, a másik oldalon bemélyedés felel meg. Ezáltal azt érjük el, hogy az anód mindenhol 65 egyforma vastag és a nehezen bontható vastagabb magrészek elkerül,tetnek. Természetesen másféle kiviteli alakok is lehetségesek, pl. olyan kiviteli alak, melynél a bordák nemcsak egyik irányban futnak, 70 hanem több irányban, miáltal a felületen piramisszerű képződmények állnak elő. Hengerlés, vagy sajtolás útján előállított anódok hullámlemezszerííen is kiképezhetők, 75 Szabadalmi igények: 1. Eljárás tiszta alumíniumnak nyers alumíniumból, aluminiumöLvözetekből elektrolitikus úton való előállítására a finomítandó anyagnak függélyesen el- go rendezett szilárd anód alakjában való alkalmazása, továbbá ugyancsak függélyesen elrendezett szilárd katód és olyan elektrolit-fürdő alkalmazása mellett, melynek olvadáspontja alacsonyabb, 85 mint az elektródáké és amely az alumínium halogénsóiból és az alkáli vagy földalkáli fémek vagy mindkettő halogcnsóiból áll, azzal jellemezve, hogy olyan anódot alkalmazunk, melynek fe- 90 lüiete nagyobb, mint azonos kiterjedésű és súlyú sík lemezalakú anódé. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás keresztülviteléhez alkalmas szilárd anód, azzal jellemezve, hogy felülele bordák, vagy 95 hornyok alkalmazása által meg van növelve. 3. A 2. igénypont szerinti szilárd anód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mindkét oldalon elrendezett kiemel- 100 kedések és bemélyedések egymáshoz képest akként vannak eltolva, hogy vastag magrészek elkerültetnek és az anód vastagsága mindenhol lehetőleg egyenlő. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.