98174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ragadós anyagoknak kezelhetővé tétele, ágyazási anyagok felhasználásával

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JfEBIK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS / 98174. SZÁM. — Il/a. (IV/i.) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ragadós anyagoknak kezelhetővé tétele, ágyazási anyag felhasználásával. Moticska József gépészmérnök Pécs. A bejelentés napja 1928. évi május hó 23-ika. A találmány tárgyát oly eljárás képezi, mellyel nagyban, gyárilag ragadós anyagok, mint agyag, turfa-, tőzeg-, szén- és egyéb hasonló iszap könnyen kezelhetővé, szállításra és esetleg szárításra alkalmassá tétetik azáltal, bogy szárazabb ágyazási anyagot alkalmazunk. Ezen célból a téglalap-, csillag-, kör-, keresztmetszetű vagy a felület növelése céljából más alakú nyíláson (melyet a csatolt rajzon (A)-val jelölve), avagy több nyíláson kifolyó vagy kisajtolt anyagot oly már megfelelő, leginkább szárazabb aprószemű anyagba, illetve anyagra (melyet pl. a rajzban (B) tartányból bocsátunk le (C) részre) hozom, illetve abba ágyazom, hogy az így nyert nedves anyag felülete azzal bevonatván, többé nem annyira nedves és ragadós lesz, úgyhogy könnyebben szállíthatóvá és ha kívánatos, szárítóberendezésekben száríthatóvá válik. Az ágyazási anyagot az ezen módon beléje hozott nedves anyaggal való mozgatása által, mint pl. (a csatolt rajz (C)-vel jelölt résznek) rázása által, avagy haladás és rázás, avagy esetleg a nedves anyagnak részekre való darabolása által,- avagy még ujabb száraz anyagnak (á (D) edényből való) reábocsát&sa által a nedVes részek felületeit száraz anyaggal még tökéletésebben vonjuk be. Azután netáni erő-, illetve munkamegtakarítás és esetleg hatékonyabb szárítás céljából a fölös ágyözási anyag kisebb-nagyobb részét szitálással (pl. az (E) szitának rázása által), avagy levegővel eltávolítjuk és esetleg újra felhasználjuk (mint pl. az (F) elevátorral történik). Az ágyazási anyag egy része még később, avagy a szárítás alatt keletkezettnek egy része a szárítás folyamata alatt vagy végén is nyerhető, mely előbbiek által a meddő elvonása révén a száraz aprószéműnek esetleges túlhevítését is megakadályozzuk. Az így nyert anyagból, valamint a már szárított anyag aprításából nyerhető a szükséges ágyazási anyag. Az ágyazási anyag részben vagy teljesen más anyaggal is pótolható. A szállítandó, illetve szárítandó anyagnak előzetes kellő besűrítését azzal érjük el, hogy az iszapos folyadékot nagyobb (G) hengeralakú tartányba a tengely irányában achsiálisan hozván, az a palást felé folyik és esetleg keresztmetszete is nagyobbodván, sebességének csökkenésével az iszap a fenékre rakódik, honnan a tengellyel együtt lassan forgó, vasszerkezetre erősített (H) ferde kaparó vagy kaparok, ekékkel a közép felé terelődik. A középső részből az iszap a tartány alatt levő aránylag magas (J) csonka kúpalakú besűrítőbe is hozható, hol a sűrű anyag a csúcsba süllyed le, míg a kevésbbé besűrített folyadékrész ugyancsak a kerület felé mindinkább lassuló mozgásban lévén, az iszap leválasztódik. A derített folyadékot a (K) felső kerületről szivattyúval a tartány közepébe vissza, avagy máshová, avagy szivattyú nélkül alacsonyabb szinten, mint a felső tartányban, máshová vezetjük. Annak elkerülése végett, hogy az iszáp .e££|f 5ÜÜ6 ' tölcséralafeú., tartányban még ne keményédjék és ^ oldalfalakon nagyobb vastagságban le ire rakódjék, a forgófeügelyre erősített egy (L) vagy t^bb, esetleg különböző szögsebességgel "forgó kap^rót alkalmazunk, amely, iltóiőleg amelyek mögött a hígabb folyadék ! a maga-