98165. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

választjuk, akkor a fűtőfeszültséget növelnünk kell. Ez azonban, különösen kis rádióvevőberendezéseknél igen nagy hátrányt jelent, mert ezáltal a fűtőtelepek 5 egységeit lényegesen szaporítani kell. Jelen találmány értelmében mindezeket a nehézségeket elháríthatjuk és olyan egyszerű elrendezésű elektroncsöveket szerkeszthetünk, melyek mechanikai kiv:-10 tele a kellő merevség mellett is egyszerű, a karakterisztika meredeksége pedig úgyszólván tetszés szerint fokozható. A meredekség növelésére a katóda felületét oly módon nagyobbítjuk meg, hogy 15 a katódát több, fűthető és párhuzamosan kapcsolt szakaszból állítjuk elő, úgyhogy a katóda hosszúsága és így a felület megnagyobbítása dacára sincs szükség, az ugyanilyen összkeresztmetszetíí egyetlen 20 részből álló katódához képest, nagyobi) fűtőfeszültségre. A több párhuzamosan kapcsolt szakaszból álló katóda egyszerű, de kellő merevségű szerelését úgy érjük el, hogy minden egyes katódaszakaszt a fűto-25 áram bevezetőjére és kivezetőjére erősítünk. Ezeket a szakaszokat legjobban a térben párhuzamosan rendezhetjük el. Találmányunk szerint továbbá a meredekség növelésére a vezérlő elektródát a 30 több párhuzamosan kapcsolt szakaszból álló katóda minden egyes szakaszához a lehető legközelebb helyezzük el, úgyhogy a katóda egész felületén a vezérlő elektróda erővonalainak sűrűsége teljesen 35 vagy megközelítően egyenletes. Ezt a legkönnyebben azzal érjük el, hogy a vezérelektródát úgy tagoljuk, hogy ez minden egyes katódaszakaszt körülvesz és pedig oly módon, hogy a katódaszakaszokat kö-40 rülvevő vezérelektróda a megfelelő katódaszakasztól minden irányban egyenlő távolságra van. A vezérelektróda ilyen tagoltsága által okozott térigény csökkentésére és a vezér-45 elektróda előállításának egyszerűsítése céljából előnyös lehet, ha a vezérelektróda nem minden egyes katódaszakaszt, hanem csak annak két-három szakaszból álló csoportjait veszi körül. Ezáltal természete-50 sen a vezérelektródának a katódaszaka szóktól való távolságát növeljük, ami a cső meredekségének rovására megy. Bizonyos esetekben célszerű a térbeli elrendezés megkönnyítésére a katódát két 55 vagy több, sorba kapcsolt részre osztani, mely részek közül csak egy vagy esetleg több lehet párhuzamosan kapcsolt szakaszokra osztva. A párhuzamosan kapcsolt katódaszakaszok mindegyikét a vezérelektródával leg- 6 célszerűbben oly módon vesszük körül, hogy a vezérelektródát két, hasítékokkal ellátott lemezből állítjuk elő, mely lemezeket két-két, a térben is párhuzamosan elrendezett katódaszakasz közti tér közepén 6 annyira behorpasztunk, hogy összeérnek. Nyilvánvaló, hogy ez esetben nem lényeges a két lemez érintkezése; az elektroncső meredeksége észrevehetően rosszabb akkor sem lesz, ha a két lemez között ezen 7 a helyen szűk rés marad. A vezérelektródát továbbá célszerűen fémhuzalból, illetve fémhálóból is készíthetjük. Drótháló alkalmazása esetén a katódaszakaszoktól kétoldalt elrendezett 7, hálókat az előbbi bekezdésben jelzett módon behorpasztjuk. Továbbá egy vagy több huzalszakaszból is készíthetjük a rácsot oly módon, hogy a rács a katódaszakaszokat teljesen körülveszi. si A találmányunk szerinti elektroncső további célszerű kiviteli módja abban áll, hogy a vezérelektródát is több szakaszra osztjuk, melyek a vezérlő feszültséget adó fémes vezetővel vannak közvetlenül kap- 8; csolva és minden egyes párhuzamosan kapcsolt katódaszakaszt egy-egy vezérelektródaszakasz vesz körül. Mindezen elektródaelrendezésekkel elérjük azt, hogy a párhuzamosan kapcsolt 0( szakaszokból álló katóda felületének minden pontja legalább megközelítően egyforma távolságban van a vezérelektródától és így az elektronokat mozgató erő a katóda minden pontján ugyanakkora. 91 Olyan feliiletdarabok, melyekre a vezérlő elektróda egyáltalán nem, vagy csak alig hat, ezen elrendezésnél nem lehetségesek. Minthogy az egyetlen szakaszból álló, eddig általánosan használt katódát találmá- IC nyunk értelmében több katódaszakasszal helyettesíthetjük, melyek együttesen a helyettesített ugyanakkora felületű és egy darabból álló katódánál sokkal vékonyabbak, a káros liőlevezetés lényeges csök- IC kentését érjük el. Ha például egyazon katódafelület előállítására két félakkora átmérőjű és ugyanolyan hosszúságú drótot használunk, a hőlevezetés felére csökken azáltal, hogy két vékony drót együttes ke- 11 resztmetszete csupán a fele az ugyanakkora felületű vastag dróténak. Természetesen a hőlevezetésből származó veszteség csökkenése következtében a katóda kívánatos közepes hőmérsékletének eléré- 11 sére szükséges energia is kisebb lesz.