98161. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű égési erőgép

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98161. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Kétütemű égési erőgép. Abramson Alexander tanácsadó mérnök Prág-a. A bejelentés napja 1928. évi junius 19-ike. Kétütemű égési erőgépnél ismert jelenség, liogy a kipuffogó periódusba az égési gázok a hengerből nem csupán a kipuffogó csőbe tolatnak, hanem a friss levegő szívó-5 vezetéken át a forgattyúszekrénybe is jutnak. Ezáltal romlik a munkafolyamat, mert a forgattyúszekrényből többé nem tiszta, hanem az előbbi kipuffogási periódus alatt a forgattyúszekrénybe jutott ki-10 puffogó gázokkal szennyezett friss levegő jut a munkahengerbe. Ennek a hátránynak kiküszöbölését célozza a jelen találmány, melynek lényege abban van, hogy a friss levegő beömlési 15 csatornájába önműködő vagy vezérelzáró szerv van beiktatva, mely a munkahenger és a forgattyúszekrény közötti összeköttetést csak akkor tárja fel, amikor a forgattyúszekrény ben uralkodó nyomás a 20 munkahenger nyomását meghaladja. Ez az elrendezés tehát kizárja, hogy a kipuffogó gázok, a kipuffogási periódus alatt, az eközben a munkahengerben uralkodó nyomás folytán a forgattyúszek-25 rénybe jussanak. A berendezés csak abban a pillanatban teszi lehetővé a friss levegőnek beáramlását, amikor a kipuffogási periódus már annyira előrehaladt, hogy a forgattyúszekrényben uralkodó nyomás 30 csupán a friss levegőnek a forgattyúszekrényből a munkahengerbe való áramlását teszi lehetővé. A találmánynak további ismérve az, hogy a dugattyúnak holtponti helyzetében 35 a beömlési hasíték alsó pereme a dugattyúfenék felületének szegélye felett foglal helyet, ahol is a hasítékperem és a dugattyúszegély közötti távolság a friss levegőnek a munkahengerbe való hosszabb beáramlási idejének mértékét szabja meg. 40 A rajz a találmány tárgyának két példaképem megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra vázlatosan tünteti fel a kétütemű mótor eddigi elrendezését, melyből kitűnik, hogy a kipuffogási periódusban, a 45 hengerben uralkodó túlnyomás folytán a kipuffogó gázok a forgattyúszekrénybe is áramlanak. A 2. ábra az új elrendezésnek példaképem megoldási alakját szemlélteti. A 50 3. ábra az elzáró szervnek további kiviteli alakja. A friss levegőt bevezető (1) csatornába (2) elzáró szerv, pl. szelep van beépítve, mely (3) rúgó vagy vezérlő szerv befolyása 55 alatt áll úgy, hogy a (2) szelep csak a forgattyúszekrényben uralkodó túlnyomás hatására nyílhat, illetve kellő időpontban (meginduló) vezérlés folytán csak akkor kerül a nyitási helyzetbe, amikor a munka- 60 henger és a forgattyúszekrény között a helyes nyomásarány áll fenn. A 3. ábra az elzáró szervnek oly kiviteli alakját szemlélteti, mely a friss légvezetékbe beépített (4) szeleplemezből áll, 65 melynek áttöréseit az (5) golyók zárják el. Ezeknek felfelé irányuló mozgását a lemez felső felülete fölé kifeszített durva (6) szita határolja. Amint a 2. ábra mutatja, a dugattyú 70 felső holtponti állásában, a kipuffogási periódus végén a dugattyúfenék felső (7) felülete a légbevezető hasíték (8) peremé alatt fekszik. Ezáltal a beömlési periódus tetemesen meghosszabbodik, ami a kipuf- 75 fogó gázoknak a hengerből való teljes ki-