98147. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás forgó dobok számára
Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98147. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Ágyazás forgó dobok számára. Treschow Michael mérnök Kopenhág-a. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 28-ika. Angolországi elsőbbsége 1927. évi december hó 6 ika. Az eddig épített forgó doboknál, pl. csőmalmok forgó dobjánál, vagy forgó kemencéknél a dobot vagy antifriktiós görgők támasztják alá, melyek a dobot körülvevő 5 esztergályozott gyűrűk alatt vannaK elrendezve, vagy rendesen a dob két végén elrendezett egy-egy üreges csap hordja, melyek közönséges csapágyakban vannak ágyazva. 10 Mindkét alátámasztási módnak vannak bizonyos hátrányai. Ha a dobot alatta elrendezett ágyazó görgők támasztják alá, akkor a dob nyomása csakis az azt körülvevő esztergályozott gyűrűn keresztül, rö-15 vid egyenes vonal (a hengerfelület alkotója) mentén vitetik át, mikor is a gyűrű és a görgők érintkezési vonala mentén ennek folytán keletkező rendkívül magas felületi csapágynyomás a felhasznált anyag 20 homogénitásában előforduló legkisebb hiányosságnál úgy a gyűrű, mint a támasztógörgök alakját tartósan megváltoztatja. Hacsak a forgási sebesség nem nagyon alacsony, ez az alakváltozás súlyos lökéseket 25 fog eredményezni a dob forgása közben, ami a viszonyokat rövidesen még súlyosabbá teszi. Másrészt, különösen nagy dobok esetén, a dobot közönséges súrlódó csapágyakban 30 alátámasztó csapok a dob kivehető méretét igen keskeny határok közé fogják szorítani, mivel a csapágyak átmérőjét, ha a költséget, kenést és a súrlódási veszteséget figyelembe vesszük, szükségképen bizonyos 35 határok közé kell szorítani, ami gyakran a kívánt átmérő alatt van, sőt azon méret alatt is, amely a legkedvezőbb volna akkor, ha a dobban kezelendő anyagnak a csapok üregein át kell a dobba belépni, 40 vagy abból távozni. Jelen találmány célja ezen hátrányok kiküszöbölése, .amit azáltal érünk el, hogy a dob támasztékait úgy rendezzük el, hogy a fentemlített és a dob testét körülvevő, támasztógörgőkön nyugvó esztergált gyűrűk, valamint kisebb átmérőjű csapok helyett olyan' forgáscsapokat vjagy más (hasonló támasztó felületeket alkalmazunk, melyek nagyobb átinérpjííek és aránylag rövidek, .anélkül, hogy nagyobb súrlódási 50 Meszteség állna elő, mint az ismert berendezéseknél, melyeknél aránylag karcsú csapok közönséges surlócsapágyakban nyugosznak. A találmány szerint a kitűzött célt az- 55 által érjük el, hogy az egyes csapok számára eddig alkalmazott és a csapnak kb. egész alsó felét körülvjevp egyetlen csapágy helyett két egymástól független csúszósarut rendezünk el, melyek a doblenge- 60 lyen átmenő függélyes .középsík két oldalán viannak elrendezve olyképen, hogy önműködően beállnak abba a helyzetbe, melyben egész felületükkel pontosan hozzáillenek a csapokhoz. A csúszósaruk egyen- 65 ként a csapok felületének csak aránylag kis részét fedik. A csapok szilárdsága a választott csapátmérővel növekszik, ami igen fontos szempont, mivel az ilyen dobok csapjainak 70 nagyon jelentékeny súlyt kell hordaniok. A találmány szerinti elrendezésnél a csap tetszésszerinti átmérőjű lehet és ha úgy kívánjuk, az átmérő lehet akkora is, mint maga a dobátmérő, más szavakkal a csa- 75 pok teljesen el is hagyhatók, mely esetben maga a dob teste fekszik a csúszósarukon, amihez más nem szükséges, minthogy a csap testét a tekintetbejövő övön esztergáljuk, vagy ezen övnél esztergált 80
