98146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás domborművű térképek sokszorosítására

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 98146. SZÁM. IX/g. OSZTÁLY. Eljárás domborművű térképek sokszorosítására. Turner István térképész Budapest. A bejelentés napja 1928. évi julius hó 4-ike. A terep alakulatait, azaz magasságkülönbségeit a térképeken, mint ismeretes, rétegvonalakkal, avagy csíkozással adják vissza. A rétegvonalas rendszerben az 5 emelkedés formáinak különböző magassági síkokkal való metszési görbéi, míg a csíkozási rendszerben apró vonalkák megfelelő formát kifejező berajzolása által igyekszünk a megfelelő terep hegyalaku-0 latait úgy szemléltetni, hogy a két kiterjedésű sima térképről a harmadik kiterjedést is le tudjuk helyesen olvasni. A közhasználatban lévő térképek olvasása azonban igen nehéz és különösen a tanuló ifjú-5 ság tud nehezen tájékozódni a sima térképről a valóságra. E tájékozódás könnyű, világos és maradandó elsajátítására szolgálnak a harmadik kiterjedést is hűen felmutató domborművű térképek. 0 Domborművű modelleknek rétegsíkok útján történő felépítése, formamintázása, valamint e modell negatívjába gipsz vagy különféle massza beöntése által történő másolása már ismeretes, azonban mindez-5 ideig nem sikerült ily modellről az iskolai céloknak megfelelő tömeges azonos példányt oly módon gyártani, hogy könnyű, olcsó és jó kivitelben kerüljön az oktatás szolgálatába. 0 A készült dombortérképek akár gipszből, akár valamely keverékanyagból készültek, rendszerint törékenyek, nagysúlyúak, ezáltal nehezen kezelhetők voltak, másrészről a színezést és beírást kéz-5 zel vagy speciális papiron, speciális gépekkel készítették, miáltal előállításuk hosszadalmas, áruk túlmagas volt, mely okoknál fogva nem válhatott a földrajzoktatásnak általánosan elterjedt segéd-0 eszközévé. Üj eljárásom úgy a domborzat készítésében, az ehhez felhasznált anyag összeállításában, valamint a térképfelület kidolgozásában különbözik az eddigi eljárásoktól. A domborzat készítésében a formák 45 tartását nem gipsz vagy massza öntéssel eszközlöm, hanem két nedves papírt híg enyves krétamasszával kenek be, a negatívra borítom, ecsettel kiformálom és kiszárítom. Az enyves krétamasszia a két 50 papír között keményre szárad és a megfelelő domborfelületet hűen mutatja. A massza céljára egy közismert enyves krétakeveréket oly arányban higítok fel, hogy csak annyi anyvanyag maradjon a 55 híg masszában, hogy a krétaport összetartsa, hogy száradás után ne hulljon szét. A térképfelület kidolgozásában pedig a modern földrajzpedagógia kívánalmát tartottam szem előtt, amidőn a dombor- 60 felületen beírásokat nem eszközlök, hanem elkészítem nyomdai úton ugyanazon színezésben kis mértékben a dombortérkép papírtérképét, melyen az oktatáshoz szükséges beírásokat mind feltüntetem és rá- 65 ragasztom a dombortérképre. A térképolvasás e módjának az az előnye, hogy a tanuló a formák és színezés egyöntetűsége révén a papírtérképről a dombortérképre és viszont megtanul tájékozódni, ami a 70 földrajzpedagógia igen fontos célja. A sokszorosítás a következőképen történik: Valamely kész modellről öntés vagy galvanizálás útján gipsz vagy fémnegatívokat készítünk, melyeken a sokszorosítás 75 történni fog. E célra egy közismert enyves krétakeveréket készítünk oly módon, hogy 2'yi rész vízben áztatott enyvet felmelegítünk, 1 % rész melegítéssel folyékonnyá tett gyantát öntünk és összekeverjük. A 80