98134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cement és hasonló anyagok őrlésére

hozzáadható, hozzájárulhat ahhoz, hogy a hőmérséklet az első őrlési szakaszban le szálljon, ez a vízmennyiség nem tudja megakadályozni azt, hogy az őrlendő anyag 5 hőmérséklete az őrlési folyamat utolsó szakasza alatt, mikor a hőmérséklet csökkentése rendkívül nagyjelentőségű, azon mér tékig ne emelkedjék, melynél a fent emlí tett hátrányok fellépnek. Azon vízmennyi 10 ség, melyet az őrlés megkezdése előtt hozzáadunk, a valóságban részben el fog gőzölögni és részben az őrlendő anyagból előálló por szerű anyaggal kötődni fos, úgyhogy nem marad vissza olyan vízmeny -15 nyiség, mely elgőzölgése által az őrlési folyamat alatt és különösen ennek befejező szakaszában keletkezett hőt lekötni és ezáltal a hőmérsékletet lecsökkenteni tudná. Ez különösen arra az esetre áll, ha az ör-20 lendő anyagot igen finoman kell megőrölni, mivel az a hőmennyiség, mely az ilyen finom őrlés utolsó szakaszában felszabadul, igen nagy, míg az őrlendő anyag annál hajlamosabb az őrlőfelületekre való -5 rátapadásra, minél nagyobb a finomsági foka. Jelen találmány célja a fent említett hátrányt azáltal kiküszöbölni, hogy az őrlendő anyaghoz bizonyos anyagot, pl. vi-30 zet, vagy összenyomott folyékony gázokat, mint szénsavat, levegőt, vagy hasonlót adunk, melyet az őrlőgépben az őrlési folyamat alatt keletkezett hő befolyásának teszünk ki és amely ezáltal létrejövő el-35 gőzölgése folytán oly sok hőt köt le, hogy az őrlendő anyag a mindenkori őrlési folyamat számára kritikus hőmérséklet alá hül le, azaz azon hőmérséklet alá, melynél az anyag észrevehető hajlandóságot mutat 40 ahhoz, hogy az őrlőtestekre és egyéb felületekre, melyekkel érintkezésbe jut, lerakódjék. Azon nagy hőmennyiség következtében, mely ahhoz szükséges, hogy a hozzáadott 45 folyadékot, pl. vizet, elgőzölögtessük, aránylag kis folyadékmennyiség szükséges, mely a megőrlött anyagnak rendesen csak 1—3%-át teszi ki. Ez okból a találmány szerinti eljárás kivitele sokkal egy-50 szerűbb és kényelmesebb, mint a már ismert eljárásoké. A folyadékmennyiséget hozzáadása előtt, vagy alatt lemérjük és azt vagy saját súlyának hatása alatt vagy szivattyú segélyével vezetjük be az 55 őrlőgépbe. Csőmalmoknál a bevezetés pl. célszerűen a malom egyik végtoldatán keresztül és pedig előnyösen a kibocsátási végen lévő toldaton át történhet. Ha a hütőanyag hozzávezető csövét a malom egyik végtoldatán át vezetjük be, iigy 60 azt nem kell a malommal mereven összekötni, mert a bevezető cső szabadon is átvezethető a végtoldaton. Csőmalmoknál a hűtőanyagot hozzávezető cső a bevezetési csőtoldaton, vagy ami még jobb, a ki- 65 bocsátó csőtoldaton át tengelyirányban vezethető be és ezután vagy tengelyirányban vezethető tovább a malomban, vagy annak belső vagy külső fala mentén egészen azon pontig, ahol a hűtőfolyadéknak az őrlő- 70 térbe he kell lépnie. Ezen a helyen a hűtőanyagot hozzávezető cső kívánatra elosztó, vagy porlasztó berendezésben végződhetik, úgyhogy a folyadék elosztott, vagy porlasztott állapotban lép az őrlési térbe és '5 ennek folytán gyorsan eloszlik a malom kívánt részében. A folyadéknak a malom végén' keresztül való bevezetése helyett az pl. csőmalmok esetén az őrlőtok egy vagy több nyílásán, 80 pl. a csőköpenyre szerelt lapátok segélyével vezethető be. A csatolt rajzokon a találmány tárgyának két példaképem kiviteli alakja vázlatosan van feltüntetve. Az 85 1. ábra olyan csőmalom hosszmetszete, melynél a hűtőfolyadék bevezetése a malom kibocsátási végén át történik. A 2. ábra ugyancsak csőmalom hosszmetszetét tünteti fel, melynél azonban a hűtő- 90 folyadék hozzávezetése a bebocsátási végen keresztül történik. Az (r) csőmalom az (I, II és III) kamrákkal van ellátva. A cementköveket az (a) készlettartányból a (b) táplálóasztalon 95 és a (c) tölcséren keresztül tápláljuk be a malomba. A megőrölt cement a malmot a (d) végcsapon és az (e) szitán át hagyja el és az (f) csövön keresztül a rajzon fel nem tüntetett szállítószalagra hull, amely azt 100 a silóba, vagy más helyre vezeti. A víznek egy magasabb hőmérsékletű őrlő kamrába való bevezetése folytán keletkezett gőz a (g) szívóaknán át távozik. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a vizet az utolsó 105 (III) őrlőkamrába az (1) cső segélyével vezetjük be, mely a (d) végcsapon halad át ós külső végével a (j) szivattyúhoz csatlakozik, melyet a (v) beállítható szeleppel ellátott (h) vízcső az (i) csövön át táplál. 110 Az (1) csövet (k) tömítőkapcsolás veszi körül míg a malom belsejében fekvő vége az (m) elosztóval van ellátva. Az (1) cső a malomban (n) rudak segélyével van megerősítve és annak forgásában résztvesz Az (m) 115 elosztó a vizet finoman elosztott, vagy elő-