98121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumszulfidnak és hasonló vegyületeknek meghatározott alakú és nagyságú testek alakjában való előállitására

Megjelent 1929. évi augusztus hó 15-én. , : - - j MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 08121. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás nátriumszulfidnak és hasonló vegyületeknek meghatározott alakú és nagyságú testek alakjában való előállítására. Kali-Chemie Aktieng-esellschaft cég Berlin. Pótszabadalom a 89815. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1928. évi október hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1927. évi november hó 28-ika. A 89815. számú szabadalom olyan .eljárást ismertet, amely nátriumszulfidnak és hasonló vegyületeknek meghatározott alakú és nagyságú testek alakjában való 5 előállítását teszi lehetővé és amely lényegét az képezi, hogy a szulfidot temperált és esetleg előzetesen kezelt felületekre csepegtetjük. Ily módon egyenlő nagyságú és egyenlő nehéz testecskéket nyerünk, me-10 lyeknek alakja az ostya-alaktól csaknem félgömbalakig terjedhet. Azt találtuk, hogy sík felületek alkalmazása esetén a testecskék súlyát és alakját illetően bizonyos határokhoz vagyunk 15 kötve, vagyis a testecskék vastagságát nem fokozhatjuk súlyuk növelésével egyidejűleg. Ez arra vezetendő vissza, hogy az ömleszték aránylag nagy hőtartalma következtében, a hő nem vezethető el olyan 20 gyorsan, hogy a cseppnek a kívánt mértéken túl való kiterjedését gátló kristályhártya képződjék. A találmány értelmében ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy azt a felületet, 25 amelyre a megolvadt vegyületeket csepegtetjük, tetszőleges alakú vájatokkal vagy mélyedésekkel látjuk el és a cseppeket célszerűen akkorára választjuk, hogy a formát éppen kitöltsék. Azt a meglepő ta-30 pasztalatot tettük, hogy a testecskék az ilyen mélyedésekből éppen olyan könnyen elválnak, mint sík felületektől, feltéve, hogy a hőelvonást úgy szabályozzuk, hogy a felületek ne vegyenek fel magas hőmér-35 sékletet, mert különben hozzásülés következhet be. A fenti eredményt úgy érhetjük el?

hogy a felületek hőkapacitását az ömleszték cseppjeinek hőtartalmával meghatározott viszonyba hozzuk. Ha pl. a fémfelületet vájatokkal ellátott lemez alakjá- 40 ban alkalmazzuk, akkor a hőkapacitást azáltal fokozzuk vagy csökkentjük, hogy vastagabb vagy vékonyabb lemezt veszünk. Azt találtuk továbbá, hogy a lehűlés sebességét bizonyos határok között szabályozni 45 kell, mert túl gyors lehűlésnél olyan testecskéket kapunk, melyek belső feszültségek alatt állnak és ezért mechanikai igénybevétel, pl. könnyed nyomás vagy rázás esetén darabokra pattannak szét. A 50 lehűlés számára szükséges időt, pl. a következő módon határozhatjuk meg: Miután a vaslemezben levő vájatszerű mélyedéseket lehetőleg azonos nagyságú nátriumszulfid cseppekkel töltöttük ki, a 55 lehűlést mindaddig figyelemmel tartjuk, míg észrevehető zörejt (sercegést) nem hallunk, ami annak a jele, hogy a testecskék az alapzattól elváltak. Ha a testecskék a teljes kihűlések után, pl. üveg- 60 palackban való könnyed rázás folytán szétpattannak, akkor a lehűlés túl gyorsan történt. Ennélfogva vagy a vaslemez vastagságát kell csökkentenünk, vagy pedig, ha mesterséges hűtést alkalmaztunk, ezt meg- 65 felelően mérsékelnük kell. Az eljárás folytonos menetben vagy pedig megszakítottan vihető keresztül. Szabadalmi igények: 1. A 89815. számú törzsszabadalomban vé- 70 dett nátriumszulfidnak és hasonló vegyületeknek meghatározott alakú és nagyságú testek alakjában való előállítására szolgáló eljárás további kiképzése, azáltal jellemezve, hogy mélyedé- 75